Az
év
legbabonásabb napja: Luca-nap - december 13.
Luca
napjához (december 13.) több népszokás is kapcsolódik. Ezek
eredete valószínűleg
az, hogy a Gergely-naptár
bevezetése előtt
ez a nap volt az év
legrövidebb napja (eltérően
a mai téli
napfordulótól, ami december 21-re, esetenként 22-ére esik).
Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos
kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére
kerülhettek.
A
Luca-nap eredete
Ezen
a napon Szent Lúciára emlékezünk, aki egy előkelő
szicíliai
családban nevelkedett. A keresztény hitre tért szép fiatal leány
szüzességet fogadott, hogy életét Krisztusnak szentelhesse, majd
mártírhalált halt hitéért. Példamutató tisztasága és
alázatos élete folytán nevét a fény (lux) szóval is kapcsolatba
hozták.
Németországban
kedvelt szent. Északon a Luca-menyasszonyt koszorúval és
gyertyával 1780-ban említik először,
a szokást újraélesztették Svédországban Nobel Alfréd halála
évfordulójával összefüggésben. Nevezetesen a Nobel-ünnepségek
zárónapja december 13., és e nap reggelén gyertyás-koronás
lányok köszöntik az új Nobel-díjasokat. Magyarországon
Luca-napon a család minden tagjának sütnek egy lucapogácsát, és
egyikbe pénzdarabot rejtenek el. Aki ráharap, szerencsés lesz.
Luca-naptár
A
Luca-naptár a régi magyar Luca-hagyománykör egyik eleme, mi
szerint a következő
esztendő januárjában
a megfigyelési helyen olyan idő
lesz (átlagosan),
mint Luca napján (december 13.), februárban olyan, mint Luca
másnapján és így tovább egészen karácsonyig, ami a következő
decemberi időjárásra
utal.
Egy
másik időjósló
módszer, a hagymakalendárium szerint egy fej hagymát tizenkét
szeletre vágtak és a szeleteket megsózták. A hiedelem szerint az
a hónap lesz csapadékosabb a következő
esztendőben, amelyiknek megfelelő szelet benedvesedik. További
részletek a következő
oldalon!
Luca
széke
A
lucaszék (vagy Luca széke) készítése a Luca-napi szokások
egyike. A széknek olyan erősnek
kellett lennie, hogy egy férfiember
súlyát megtartsa. December 25-én az éjféli misére a
,,mesterek", (rendszerint fiatal emberek), a kabátjuk alá
rejtve lopták be a templomba a széket, majd ráállva, megláthatták
a boszorkányt. A boszorkányok ilyenkor szarvakat hordtak és emiatt
a templomkapun belépve a fejüket le kellett hajtaniuk. A Luca
székén állva éjfélkor viszont felismerték őket.
Ezután
a fiatalembereknek el kellett menekülniük, nehogy a boszorkák
széjjeltépjék őket.
A menekülők
a zsebükben
mákot vittek, hogy menekülés közben elszórhassák.
hirdetes
A
boszorkányoknak a mákszemeket fel kellett szedegetniük és így
nem tudták elkapni a fiatalokat. A Luca székét aztán otthon tűzre
vetették,
a tűzben
a sok kis fadarab sikoltozni kezdett és
ha csend volt karácsony hajnalán, még hallhatták a boszorkányok
a fadarabok jajgatását is, mert ez a tűz
a boszorkák
végét jelentette. Ezután a kulcslyukba fokhagymát kellett dugni,
a kést a bal ajtófélfába vágnia, a söprűt
pedig keresztbe állítania,
hogy minden rontástól védve legyen.
Luca-búza
A
következő
év
termését próbálták megjósolni a Luca-búza keltetéssel. Luca
napján búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében,
amelyek karácsony tájára zöldültek ki. Később
a kikelt búzával
az adventi oltárt díszítették.
Lucázás
Luca
napjának hajnalán a gyerekek (esetenként kísértetnek öltözve)
körbejárták a házakat, és lopott fán vagy szalmán térdepelve
mondókákkal bő
termést
és jószágszaporulatot ígértek kisebb ajándékokért cserébe,
és átkokat, ha nem kapnak ajándékot.
Luca-tök
Magyarországon,
főként
a Dunántúlon volt szokás a világító Luca-tök készítés.
Hagyományos volt sok egyéb Luca napi tréfálkozás. Luca napján
szemeket, orrot és vigyorgó szájat faragtak a kivájt sütőtökökbe,
majd a házak ablakai elé tették, és azzal ijesztgették egymást.
Az ijesztő
hatás
kedvéért sötétedéskor égő
gyertyát
tettek a Luca-tök belsejébe. További szokások a következő
oldalon!
További
Luca-napi szokások
A
néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. Ez
utóbbi terjedt el a néphagyományban. Kevés olyan jeles nap van,
amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna,
mind december 13-hoz, Luca napjához. Ez a nap épp úgy alkalmas
volt termékenység varázslására, mint házasság-, halál- és
időjóslásra,
vagy bizonyos női
munkák
tiltására. Az első
látogatóból
a várható állatszaporulatra jósoltak. Ugyanis, ha Luca reggelén
férfi lép a házba, a szaporodás bika lesz, ha pedig nőlátogató
érkezik, üsző.
Luca
napját
az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották,
ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Fokhagymával
dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet
rajzoltak, hamut szórtak a kapuk elé, lefekvés előtt
fokhagymás
kenyeret ettek, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket, és
elzárták a seprűket,
nehogy azon nyargalásszanak
a boszorkányok.
Ehhez
a naphoz kötődik
a legismertebb hagyomány,
a Luca-szék készítése. Ezen a napon kezdték el faragni, úgy,
hogy minden nap csak egyetlen műveletet
szabadott rajta elvégezni,
de karácsony szentestére készen kellett lennie. Az éjféli misére
magukkal vitték, és ha ráálltak, meglátták a boszorkányokat. A
lányok ezen a napon 12 gombócot főztek.
Mindegyikbe egy férfi
nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször
a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük. Luca napkor
vetik a lucabúzát. A búzaszemek gyorsan csíráznak, azt tartják,
ha Karácsonyra kizöldül, jó termés várható. Az időjárásra
a székelyek hagymából jósoltak.
A
vöröshagymából lefejtettek 12 réteget, ez az év egy-egy
hónapjának felelt meg. Mindegyikbe egy kevés sót szórtak,
amelyikben elolvadt, az a hónap esősnek
ígérkezett,
a többi száraznak. Szintén Luca napkor voltak szokásban bizonyos,
finomnak éppen nem mondható tréfák is. Egyes vidékeken a
legények leakasztották a kertkaput, máshol szétszedték a
szekeret a gazda legnagyobb bosszúságára.
Forrás:
Wikipédia
.jpg)
