Hónapokról versek : farsang

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: farsang. Összes bejegyzés megjelenítése

Szuhanics Albert : Farsangi rigmusok

Farsangi rigmusok

Nyakon vágott ez a konyak,

legyetek ti hatékonyak!

Én egy litert bevedelek,

utána majd leheverek!

Ihaj-csuhaj! Juhéja!

Lángost eszik a béka!

Maszkabálból míg hazajutsz,

leválik a macskabajusz!

Édesanyám ki ne nevess,

imhol hol az orjaleves?!

Juhéja! Ihaj-csuhaj!

Megőszült az árvalányhaj!

A sok bortól ég a gyomrom,

a konyhában csetlem-botlom!

Arcom piros, orrom veres,

kicsi kincsem engem szeress!

Ihaj-csuhaj, juhéja!

Be ne ess a fazékba!

a maszkom rég leszakadt,

benn fekszem én a pad alatt.

Gyere rózsám, bújj be ide,

porzó leszek, te meg bibe!

Ihaj-csuhaj, juhéja,

megcsipkedett a héja!

Kivirágzik az én orrom,

igyál komám, rontom-bontom!

Van étel a fazékba`

bele ugrott a béka!

Ihaj-csuhaj, farsangolok,

meg ne lássanak a papok!

Jobb ha most már csendben leszek,

Petőfitől leckét veszek!

Hogyan írjam meg a rigmust,

el ne rontsam a jó taktust!

Ihaj-csuhaj kutyafül!

/Szuhanics Albert /

A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókedd éjféléig, a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtig (a húsvétot megelőző 46. napig) tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakodalmak, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották .A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

Kosztolányi Dezső: Fekete farsang

FEKETE FARSANG

A messze éjbe halk világ gyúl

s hegedű-zajba földre száll

bíbordíszes, foltos köpenyben

a csörgősipkás Karnevál.

Párolg a puncsgőz, cseng a tányér,

a gondtalan tömeg zsibong,

de engemet megüt ködével

és fojtogat az éji gond.

Miért e széles dáridó most,

kedvedbe hát mi sem zavar?

El sem temetted a halottad

s halotti tort ülsz, ó, magyar.

Miért e furcsa, bús vidámság,

e rézdobok, e rőt szinek?

Azt vélitek, a nagy halottat

ezzel talán felkeltitek?

Nem érzitek, hogy síri lámpák,

mik rátok úgy világlanak?

S ti táncra perdültök e fényben,

dalolva dühhel balgatag?

A régi oltárok tüzénél

kacagva gyújtotok pipát

s főtök díszelgve ékesíti

a hőssíron nyílott virág.

Az éjszakába körmenet jár,

vad, rémületes, furcsa boly;

a harlekin sírva halódik

s könnye a nagy patakba foly.

Egy álarcos rohan előtte

s nyomába tompán döng a dob,

vár, majd letépi céda rongyát

és arca - még irtoztatóbb.

Véres vonaglás és harag dúl

széjjelfeszült arcizmain

és villogó tekintetére

fehér lesz arcunkon a szín.

Azután jön görnyedt gerinccel

a megszelídített Petúr,

érdemkereszt figyeg nyakában,

ma már okos s kegyelmes úr.

A zagyva zajban egy ledér lány

mártírokkal ölelkezik,

hitvány hülyék gúnyból szavalják

Petőfi fenkölt verseit.

Mókázik a menet bolondja,

szemén hazug könnyek nyoma,

fejébe félrecsapva táncol

a szent, az ősi korona.

Ökrendezés, halk nyávogás közt

mind kába dalba kezdenek,

a hősök szobrát földre döntik

és sírnak fönn az istenek.

Csillagkönnyet hullajt az égbolt,

harmatkönyűket ejt a föld.

S gondolkozom: való-e ez, vagy

álom, mit az agy láza költ?

A nép vigad kopár röhejjel

s énrajtam a felhő borong -

Mondjátok, ó, mindenki őrült,

vagy csak magam vagyok bolond?...

/ Kosztolányi Dezső /

Farsangi kikiáltó

Dukai Takách Judit : A farsang utolsó órájában

Vége van már a gyönyörű időnek,

Elrepült tőlünk siető futással
S mi kinyílt karral, szemeink utána
Vetve sóhajtunk.

Vissza nem jő már; el, örökre eltűnt.

Puszta a kép, mely maradott sajátunk.
Sors! ha már azt elragadád, miért nem
Oltod el ezt is.

Némaság búsong, hol az égi táncban
Lágy zefirként mi szabadon lebegtünk,
Bús zajok közt reng örömünknek ott most
Szent hagyománya.

Így foly el minden, szeretett barátim!
Aki Léthe bús özönébe nem fúl,
Érhet ilyent még; nem örökre vész el
Minden előlünk!

1816. / Dukai Takách Judit /

Farsang : Vörös Judit

Ágota László : Farsang

Farsang

Álarcos bál, karnevál,

Mulatozás, utcabál

Télutói rendezvény,

Tavaszváró esemény.

Felszabadult mókázás,

Nevetés és nótázás,

Fordított lesz a világ,

Kibújik a hóvirág.

Hidegnek elűzése,

Gonosz tél temetése,

Tavaszvárás ünnepe,

Mulatozás színtere.

Táncolás és sokadalom,

Hóbuckából jó nagy halom,

A gonosz tél veresége,

Tavaszelő köszöntése.

Farsang az nagy vigalom,

Csupa derű és izgalom,

Az ilyen nap jó nagyon,

Szánkó siklik a havon.

/ Ágota László /

Smikó Tibor: Csűrdöngölő

Farsang

"Az emberek, akik a mulandóság farsangján összeakadnak egymással, maskarát viselnek, és az álarc alatt sokszor nem ismernek rá saját testvérükre sem. Aki azonban tudja, hogy legjobb barátja, rokona, szellemének kedves, régóta nélkülözött társa az, akivel egy idegen test rövid időre felöltött jelmezében találkozott, nem törődik a külsőséggel és csak a lényeget, az ősi valóságot szolgálja a másikban."

/ Szepesi Mária /

Csokonai Vitéz Mihály : A fársáng búcsúzó szavai

Farsang napja

Ady Endre : Farsangi dal

Farsangi dal

Szép úri nép, didergő itt a fény,

Szükség van itt vidám harangozóra...

Lecsúszott vén napunk az ég ivén:

Szép úri nép, hisz ez farsangi óra,

Édes, pogány, vidám farsangi óra...

Szép úri nép, néhányan itt vagyunk,

A lelkünk vers, a lelkünk csupa ének,

A lelkünk, hej, régibb, mint mink magunk,

Nagy Pán sípjában ez vala az élet

S azóta él a vers és száll az ének...

Szép úri nép, kegyes szívvel fogadd

Az élet ez örök farsangolóit,

Ha tapsra készt', nincs nálunk boldogabb,

Akár borús, akár tréfás bohó itt,

Családjuk egy s még mindig egyre hódít.

Szép úri nép, hej, fordult a világ!...

Kihuny a gáz... Ős Hellász napja éget,

Amerre nézek, fény, dal és virág,

Olimpiának síkja, szines élet,

Virágeső hull s mámort zeng az ének...

Szép úri nép, a vér csodás, nagy úr,

A vérből az életnek titka árad,

Hiába nyit virág s az ég azúr,

Hideg a fény, a vérünk hogyha bágyadt:

A vérből az életnek titka árad...

Szép úri nép, hallatszik a zene!

Szaturnusz hív ünnepre deli népet,

Egy mennyország minden asszony szeme,

Milyen vágyó, milyen erős legények,

Éljen a vér, a kedv, a mámor, ének!...

Szép úri nép, mámorban hinni jó,

Mámorban hinni földi, boldog, édes,

Mámort tanít a tarka hisztrió,

A dal, a hit, a mámor üdvösséges,

A dal örök, csupán az óra véges...

Szép úri nép, arcod megváltozott,

Emlékezünk, mi már régente élünk:

Farsangi nap mikor leáldozott,

Óh, mint gerjedtél vágyra, dalra vélünk,

Emlékezünk, mi már régente élünk.

Szép úri nép, bágyadt a vér s ideg,

Olimpiának szentelt síkja néma,

A lelkünket fagyasztja a hideg,

Szaturnuszhoz hiába hív poéma,

Vidám, pogány, farsangi óra néma.

Szép úri nép, jambus-dal száll feléd,

Szájam sövényén egy-egy szava reszket:

Mikor eldobtad a mámor egét,

Ez a mi népünk ezer édent vesztett,

Mi vonszoljuk, hej, a te bús kereszted!

Szép úri nép, didergő itt a fény,

Szálljon csoda e kis harangozóra,

Frissülj meg, vér, te bágyadt, lomha, vén,

Fakadj ki multból, valamelyik óra,

Édes, pogány, vidám farsangi óra!...

Szép úri nép, néhányan itt vagyunk,

A szó, a dal legyen a régi máma,

Szent mámorral teljék fáradt agyunk,

Ez a világ ma itt a Pán világa,

Mi dédapánk, a nagy Pánnak világa...

Szép úri nép, ez itt egy más világ,

Az időből kitépett ez az óra,

Sirász e hely, hull reánk a virág,

A mult s jövő jöttek találkozóra

S nagy Pán vigyáz e szép találkozóra!...

/ Ady Endre /

Sarkatyús Nikolet :Farsang

Farsang

Már javában tart a farsangi időszak, sőt, hamarosan véget is ér, hiszen nemsokára beköszönt a tavasz.

Ennek ellenére rengeteg helyen még most ünneplik, vagy most fogják tartani a farsangi mulatságot.

Ez az ünnep elsősorban a télbúcsúztatásról szól, emellett természetesen a jelmezbálok és bőséges lakomák időszaka is. A legtöbb óvodában, iskolában is a napokban rendeznek farsangi jelmezbálokat, amelyeken leggyakrabban beöltöznek a gyerekek.

Péter Erika :Farsangi örömök

Farsang

- Álarcok, maszkok, karnevál -

A karnevál vagy hagyományos magyar nevén „a farsang farka” a farsangi időszaknak a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három napja, ami nagy mulatságok közepette zajlik. A karnevál valójában ősi télbúcsúztató, tavaszköszöntő jelmezes, táncos népünnepély, amelyet beiktattak a vallási ünnepek közé. A farsang hagyományosan január 6-ától (vízkereszttől) hamvazószerdáig tart. Ebben az értelemben a farsangi karnevált, mint jelmezes, táncos népünnepélyt a húsvétot megelőző 47. napon, húshagyó kedden rendezik meg és még aznap éjfélkor befejeződik.