Ősz
Mert az Ősz olyan, hogy nem lehet megunni. Minden évben rácsodálkozunk és talán kicsit érzelmesebb szemmel sétálunk egy parkban, vagy egy hétvégi, erdei sétán. Nem véletlen, hogy a lírához érzékenyebben kötődő lelkek ilyenkor többször nyúlnak verseskötethez, a korszellemnek és a divatnak megfelelően közösségi megosztó portálon lelkesen hívják ki egymást párbajra: Na, ki hoz szebbet. Van, hogy pillanatnyi élmény, varázslat.
Falcsik Mari: November elején
Falcsik Mari : November elején
jó november légy szelíd
meg ne karcolj őszi fagy
késs te is szél még a késsel
hadd gyászoljunk napsütéssel
jó
november még ma hagyd
járni dús sírkertjeid
hol gyülekvő kőkeresztek
közt az élő még nem reszket
míg
napodba feltekint
azt kívánva így maradj:
glóriáddal földje végén
hadd
lohadjon lassan békén
felvetett fej büszke nyak
míg lefosztod erdeink
/ Falcsik Mari /
.jpg)
Havas Béla : Novemberben kinézni....
"A magány nehéz. Novemberben kinézni reggel a szürke derengésbe, kijönni a tornácra -
és nincs senki, senki. A hegyoldalon barna levelekre szürke köd telepszik
Ezt az érzést csak a legerősebb ellenméreggel lehet gyógyítani. Mi az?
A tudat, hogy az ember egyedül át tudja élni a világ legnagyobb szépségeit, éspedig
nem képzeletben, elégtételként, hanem, mint az örök egy, aki a legközelebb áll a mindenséghez.
Az ember csak közösségben élhet boldogan, de csak a magányban lehet Isten.
/ Hamvas Béla /
Alb Antal : November
November
Sóhajt
a rét, az erdő
követi,
Reccsen az ág a szél tördelgeti,
Csöppje hull a hónak, hideg a táj,
Bújj közelebb kedves, a tél dudorász.
Zizzenve
lép a hajlott korú tél,
Tekintete a hidegről mesél,
Lelke remeg, a szíve kőkemény,
Márvánnyá lesz a föld, s hófehér.
Csattogjon
szárnyad, ha már földet ér,
Lábnyomod legyen csupa hófehér,
Jéghideg szíved egy idegen hely,
November, ha újra megérkezel.
/ Alb
Antal Kevesebb /
.jpg)
November reggel
"A csoda benne van egy novemberi virradatban, a nap első sugarában, a lassan lefövő kávé illatában... Benne van a madarak dalában, az eső kopogásában...
Minden nap egy csoda, és újrakezdés is egyben. Csupán észre kell vennünk... és hagyni, hogy lopja be magát a szívünkbe. Egy kávé, egy jó könyv...
Ajándék az élet, hatalmas ajándék. Éld örömmel!"
(Czernay Hajna)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)