Dsida Jenő : Öreg október

 

Juhász: Gyula Október

 Október

A fény arannyal öntözi még

A szőke akác levelét,

De ez a fény, megérzem én,

Már októberi fény.

Az alkony lila fátyla alatt

Tarka tehenek hada halad,

Vígan elbődül, hisz haza tart,

De ez már őszi csapat.

A kertben tarkán égő színek,

Virágok, dúsan vérző szívek,

Rajtuk az este harmata ring,

De ez már őszi pompa mind.

Fényt, krizantémet, dalt, harmatot

Lelkemben vígan elringatok,

Megszépül lassan, ami rég volt,

De ez már októberi égbolt!

   /  Juhász Gyula  /

                                    

Palágyi Lajos : Az aradi vértanúk

 

Orgovány Anikó : Október 4 az állatok világnapja

 (Október 4. az Állatok Világnapja)

Hej, de nagy a sürgés-forgás,

zsong a tisztás széle,

ünnepnapra készülődik

erdő-mező népe.

Batyus bálba hívogatják

ma a vadvilágot,

összehordják egykettőre

a sok finomságot.

Száraz rőzsét gyűjt a szarvas,

gombát szed a medve,

kerek üstben rotyog már az

ízletes csiperke.

Hangyák morzsákat cipelnek,

torta lesz belőle,

méhek mézet csurdítanak

majd a tetejére.

Misi mókus diót tördel

ízes tölteléknek,

mogyorót is rakosgat rá,

színes díszítésnek.

Tücsök koma hegedűjén

felcsendül a nóta,

ugrándozik a kisveréb

meg nem áll a lába.

Szöcske szökken, darázs zümmög,

lepke libben szépen,

rózsabogár keringőzik,

pont mint a mesében.

Egész nap tart a vigasság,

aki bírja, ropja,

mert ez a nap, ugye tudod,

az állatok napja.

                     /   Orgoványi Anikó /

                                                        

Idősek napja

 

Szent Mihály napi: Szólások

 

Nadányi Zoltán Hold ragyogta őszi éjjelen...

 Hold ragyogta őszi éjjelen...

Csöndes éj... A hold ezüst sugára

Szétterül a földön fényesen.

Álmodóan zizegnek a lombok

Hold ragyogta őszi éjjelen...

Harmat csillog minden kis fűszálon,

Harmat csillog minden levelen,

S úgy ragyognak, mint apró gyémántok,

Hold ragyogta őszi éjjelen...

Álmatlanul ülök az ablaknál

És lehajtom zsibongó fejem'...

De boldog is, ki aludni tud

Hold ragyogta őszi éjjelen... Kevese

        /  Nadányi  Zoltán  /

                                               

Áprily Lajos: Ősz

 

Reviczky Gyula Ősz felé

     Ősz felé

 Vágy, szenvedély bevonja szárnyát;

Dalaim immár csendesek;

Bennük csak néha-néha zendül

Egy álom, egy emlékezet.

A szép tavasznak álma őszkor;

Virágokról édes regék.

A szív, mely lemondásra készül

S ugy megzokog; Ne még! ne még!

Lehajtja szép fejét a rózsa;

Nem éli túl a hév nyarat.

S az édes vágyak, a virágok,

Szívemben is hullonganak.

Bágyadt a nap, bágyadt a tájék;

A télre fázva gondolok,

S a langyos őszi napsugárnál

Vérem még egyszer föllobog.

Tavasz mosolyog reám keresztül

Egy rózsaszínű fátyolon.

Látom virulni a világot,

S csak álmodom, csak álmodom

     / Reviczky Gyula  /

                                   

Áprily Lajos: Fogyó idő