A következő címkéjű bejegyzések mutatása: április. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: április. Összes bejegyzés megjelenítése
Major Gabrriella: Áprilisi képeslap
Áprilisi képeslap
Üdvözlégy természet!
Most kezdte színeidet
a tavasz újjá festeni
A fák üstökét eső fésüli
Zsendülő pázsitot borzol
és virágruhákban táncol
a szél s szökken felhők fodrára
kéklő hegyek ormára
Illatrajt repít a méhdongás
A harmat gyöngy, napsugárcsillanás
Zizegő sásban madárfészek
s szárnyakat bontó rebbenések
Árad a fény reggelente
aranyló híd víztükörre
Világra tárulnak az ablakok
A zsongó lelkek pici harangok
Könnyíts a szíveden s emeld az égig fel
A hithez – hinni a jót – ott mindegy mennyire kell
akarni vagy elengedni azt, ami nincs
ha a remény tünékeny, elásott, csalóka kincs
mert mégis mindig valahol
valaki új dalt dalol
és új élet fakad a rügyező ágakon
Üdv hát neked is, üdvözlégy barátom!
/ Major Gabriella /
Herjeczki Géza : Húsvét
Évenként szabályosan, szinte monotonon ismétlődnek ünnepeink. Mégsem lehet föllapozni a tavalyi, vagy az azelőtti ünnepeinket, gondolatainkat az idén. És rendjén van ez így. Kínos lenne például egy múlt-év húsvétjára készült prédikációt változatlanul elmondani ma.
Az ismétlődő, de sohasem ugyanolyan ünnepeink sorában számomra kiváltságos helyet foglal el az idei Húsvét.
Kezdem megérteni, hogy ez a legcsodálatosabb, legjelentősebb ünnepünk. Hiszek Húsvétban, a föltámadásban. Húsvét a hitemet jelenti. Azt, hogy: mégiscsak lehetséges!
Lehet!
Nem válhat soha életem értelmetlenebbé, mint Krisztus leesett, értelem nélküli álla a kereszten.
Nem lehet soha sivárabb lelkem, mint a keresztről a semmibe-meredő fénytelen szempár.
Nem lehetek soha akaratlanabb, közömbösebb, mint a kereszten függő mozdulatlan test.
Amikor érzem, hogy ujjaim közt esik szét akaratom;
amikor az utak bezárulnak körülöttem;
amikor belémlopakodik a kétségbeesés: hát még az egymásnak-rendeltek találkozója is elmaradhat? - földereng akkor előttem a szegzett kéz, a szavak-nélküli tátott száj, a megkövesedett szem, a megőszült szakáll.
Egyszerre magasba lendül céltalanul csüngő kezem. A megértett Nagypéntek után hozsannát kiált.
Hát mégis! LEHET, kiáltom, s éledő értelmem betázi a szót:
Lendület, Erő, Hit, Eredmény, Teljesség.
Húsvét. Nem-értelmetlen, nem-holt, nem-savanyú élet.
Életelemem, életlehetőségem ez a Húsvét. Csalódásaim, kétségeim, kereszteim, nagypéntekeim föloldódhatnak, mert Húsvét a győzelem. A lehetőség.
.jpg)
Majoros Gabriella: Áprilisi képeslap
Áprilisi képeslap
Üdvözlégy természet!
Most kezdte színeidet
a tavasz újjá festeni
A fák üstökét eső fésüli
Zsendülő pázsitot borzol
és virágruhákban táncol
a szél s szökken felhők fodrára
kéklő hegyek ormára
Illatrajt repít a méhdongás
A harmat gyöngy, napsugárcsillanás
Zizegő sásban madárfészek
s szárnyakat bontó rebbenések
Árad a fény reggelente
aranyló híd víztükörre
Világra tárulnak az ablakok
A zsongó lelkek pici harangok
Könnyíts a szíveden s emeld az égig fel
A hithez – hinni a jót – ott mindegy mennyire kell
akarni vagy elengedni azt, ami nincs
ha a remény tünékeny, elásott, csalóka kincs
mert mégis mindig valahol
valaki új dalt dalol
és új élet fakad a rügyező ágakon
Üdv hát neked is, üdvözlégy barátom!
/ Majoros Gabriella /
.jpg)
Jószay Magdolna : Április
Április
Szürke fellegeket terelget a szél,
még csupán a naptár ír áprilist,ám csak bennünket tréfál meg a tél,
a természet illata árasztja a frisst.
Bomladozó rügyek rejtik a tavaszt,
hó alól merészkedik a tulipán,
a tél fájón ragaszkodna még, és halaszt
napokat, heteket, de végzete, lám
utoléri lassan. Már csordul az eresz,
s cikázva érkeztek az első fecskék,
a kabátoknak is gyorsan melegük lesz,
hiszen ott fenn már tavaszt sóhajt az ég.
/ Jószay Magdolna /
Aranyosi Ervin : Április köszöntő
Április köszöntő
Eljött az április,
bolondosan, szépen.
Nap sugara ragyog
az egyik kezében.
A másikban felhőt
csavargat, hadd sírjon,
s ihleti a költőt,
róla verset írjon!
Hát kedves április,
ami engem illet,
nézem szép világod,
ami verset ihlet.
Barackfa virágzik,
cseresznye bont lombot,
fű festi zöld színre,
a mezőt, a dombot.
Madarak dalára,
szélúrfi lejt táncot,
virágozni hív most
orgonát, akácot,
aranyeső szórja
aranyszín virágát,
sárgán irigykedve
lesi a világát.
Kék ibolya bújik,
nyurga fa tövében,
szőlőn új hajtások
sorakoznak szépen.
Tulipán és nárcisz
színezi a kertet,
csodás festményükhöz
szép színekre leltek.
Április, április,
te bolondos hónap,
reményt adsz a léthez,
szebb lesz majd a holnap,
Megtöltöd a létet
érzéssel, reménnyel,
feléleszted lelkünk
élő, tiszta fénnyel.
Bolondos április
vidáman köszöntünk,
üres poharunkba
tiszta vizet öntünk.
Nevetéssel kezdünk,
vetéssel folytatjuk,
bizakodó hittel
önmagunkat adjuk.
/ Aranyosi Ervin /
.jpg)
Szabó Lőrinc : Az áprilisi rügyekhez
Az áprilisi rügyekhez
Nem
láttalak egy hétig, kis rügyek,
és közben milyen nagyra nőttetek!
hüvelyknyire! ... Kilombosodtatok
és ezer könnyű és friss fodrotok
halványzöld lángként repdesi körül
a gallyakat és táncol és örül.
De
szépek vagytok, tavaszi rügyek,
de bátrak vagytok! Nem kérdezitek,
mi vár rátok - ha itt az ideje,
mint a barna földből a rét füve,
a barna ágból kicsaptok ti is,
akármilyen hideg az április.
Bölcsek vagytok ti, szárnybontó rügyek,
bölcsebbek, mint én, egészségesek ...
Egy hónapja nem láttuk a napot,
mégis hittetek és kibújtatok,
hajtott a szent önzés, küzdöttetek,
győzni akartatok és győztetek!
Győztetek,
hívő
rügyek
s levelek,
irigyelhetem erényeteket:
bolond idő járt rám is, április,
hosszú, naptalan, de én e komisz
tavaszban, mely oly zord és fénytelen,
hitetlen voltam és reménytelen.
Az
voltam, fáradt, gyáva és beteg,
utáltam már az egész életet
s ez kellett, ez a büszke változás,
szemeimben ez a csodálkozás,
ez kellett, hogy megváltsam magamat
és megérthessem a példátokat,
hős
példátokat,
parányi rügyek ...
Egy
hét alatt de nagyra nőttetek!
Zöld zászlaitok felrepültek a
bokrok, fák és hegyek csúcsaira
s hiába ez a gyilkos április,
reményt hirdettek, reményt nekem is!
/ Szabó Lőrinc /
Bakos Erika : Szeszélyes április
Szeszélyes április
Rúzs-színű
rügyet
bont a szél,
hajakat kócol, s szemtelen,
bújik ing alá, szív fölé,
bolondos, mint a szerelem.
Hamvaszöld ruhában a rét,
rajta ezer pihés pom-pom,
napsugár színét kibontja,
szempillát rebbent lányokon.
Virágruha őriz álmot,
fagyoktól retteg a bibe,
riadt csikó az április,
még nem fogad kegyeibe.
Harmatbölcsőt ringat a nap,
benne egy szeszélyes gyermek,
nevetve nyarat vetkőztet,
s hunyorgó szemével ver meg.
/ Bakos Erika /
Kányádi Sándor : Április hónapja
Április hónapja
Bolondos egy hónap
április hónapja,
hol kalap a fején,
hol báránybőr sapka.
Hiába próbálnád
kilesni a kedvét,
túljár az eszeden,
mire észrevennéd.
Köpenyegbe burkol,
ingujjra vetkőztet:
mutatja a tavaszt
hol nyárnak, hol ősznek.
Búsnak teszi magát,
szeme könnyben ázik,
mindegyre lehunyja
sűrű szempilláit.
Aztán gondol egyet,
fülig fut a szája,
s ránevet a fényben
hunyorgó világra.
/ Kányádi Sándor /
Mentovics Éva: Április
ÁPRILIS
Április, te komisz, kópé,
bolondos vagy és laza,
reggel napfény kísér minket,
délben szél fúj már haza.
Perdülsz egyet, szirom pereg,
eső szitál, vagy a hó,
éjjel alszol, és mosolyod
másnap újból ragyogó.
Bizony, régről ismerős már,
tréfamester, víg, bohó,
csalafinta, akárcsak te! -
kacsint felém nagyapó.
/ Mentovics Éva /
Szuhanics Albert : Áprilisi üzenete
Áprilisi üzenet
Áprilisi szellő üzen,
pattannak a rügyek,
ímé a nem halasztható
legfontosabb ügyek:
Nyíljatok
ki szép nárciszok,
zöldüljön a határ,
tavasz-himnuszt énekeljen
minden dalos madár!
Napfény
csalja ki a kertben
gyümölcsfák virágát,
lássuk sárgán tündökleni
aranyeső ágát!
Ébredjetek
tulipánok
a tavaszi fényben,
nem kell többé dideregnünk
ködben, fagyos télben...!
/ Szuhanics Albert /
.jpg)
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)