Október

 

Október jött: Gani Zsuzsanna

Október jött

Hagymahéjszínű október ragadott karon,

aranyló avar szundikált aljában.

Olyan édesen szendergett, mint ahogy

kisded alszik édesanyja óvó karjában.

Csendben lépkedtem rajta, már-már lábujjhegyen,

dalos madarak se búgtak zenével,

csak hogy a nesztől nehogy megzörrenjen,

s az ősz ízét kóstolgattam nyelvem hegyével.

Harmatcsepp ragyogott minden egyes levélen,

sóhajtozott, mi fönt maradt, oly nagyon,

must bukéjától részegen regéltem,

kinek árt s kinek használ hirtelen jött vagyon.

Egy felleg állt őrt vigyázzba ott fent kevélyen,

egy csepp lábujját dugta a langy tóba,

majd hirtelen ugrott a pillanat hevében,

épp szakadni kezdett őrült tempóban.

Aztán elállt, nyirkos, hűvös lett a takaró,

szél tépázta kabátom összébb húztam,

hajam mint a szénakazal, oly nagyon csapzott,

most tombol az ősz, de már tél jő dúltan.

             /   Gani Zsuzsanna  /

                                              

Nagy Ildikó :Októberi hajnal

 

Szabó László Dezső : Október 23

 Október 23.

Egy bomba robbant a szívemben:

Tüntetés lesz, testvér, tüntetünk!

Forró szívvel, és mit se várva

Egy eszme indult el velünk.

Az idő ősködéből pattant,

És telt vele a csillogó este:

Ezrek és ezrek az utcákon,

Nem lehet ráismerni Pestre.

Az égen száz csillag hunyorgott,

Lenézett egy-két vörös fényre;

Csattant, kiáltott a jelszó:

A rabságnak már legyen vége!

Egy autó oldalán fityegtem,

És alig hittem a szememnek:

Rendőr sehol, s házak tövéből

Asszonyok, lányok integetnek.

,,Ruszkik haza!" - dörren az orkán,

,,Sztálint ledöntjük!" dübörögtek;

ömlött a nép, torok kiáltott,

a jelszavak meg mennydörögtek

Százfejű szörnyek mesévé váltak,

A provokátort meg kikacagták.

A szobor előtt a nagy téren

Régi világuk megtagadták.

Kemény csapás volt mindazokra,

Akik előtt tapsoltak egykor!

Álltak és néztek várakozva,

Ezer és ezer, százezer sor.

Diadal szállt végig a téren,

S mint tűzvész, orkán ült a tájra:

A magasságban zúgni kezdett

Hegesztőpisztoly kékes lángja.

Motorok zúgtak, erőlködtek,

Megingott végre a Gyalázat:

,,Ledöntöttük a Sztálin szobrot!"

Verték, döngették a vázat.

A Rádióhoz, stúdióba!"

,,Vesszen Gerő, a gaz áruló!"

A forró éjszakában indult

Véres útjára száz golyó.

Én is rohantam, és jött Csepel,

Katonák, lányok, asszonyok,

Rendőrök, munkások, ezren, ezren,

Igaz és bátor magyarok.

És sztrájk is indult. Árva népünk

Kezébe vette végre sorsát.

Másnap már vérben fürdött minden,

De feltámadott Magyarország!

Aranybetűkkel, vérrel írva,

Új, nagy fejezetet nyitottunk

Ország-világ történetében:

Szabadságunkat marokra fogtuk!

Új eszme ragyog fenn az égen,

Dátum született a világon,

Mely tűzbe hoz ma minden szívet

            /   Szabó László Dezső    /

                                                     

                                                      

Sinka István :Ősz

                 Ősz

Fű, fa, virág, dal ma mind olyan szomorú,

Ó, ősz rőthajú Október, te zöld aranyú

pergesd csak, pergesd ezernyi sárga, holt

leveledet s mondd nekik így: Hullongjatok!

S míg édes mákonyoddal ízesül új borod

s drága, ritka fényt szór hideg, kába hold,

jöjj, hervadt ősz s hallgasd: sír az őszi síp.

Ma még úgyis szeretlek, ma még úgyis imádlak,

te rőthajú kedves, képe a méla bájnak.

Mert holnap már, lehet: egy holt sziget

leszel te is s körötted néma roncsok

vergődnek majd, te szép, te múló! Sárguló lombot,

piros levelet adsz most nekem? A nyár, úgye, messze ment?

Csatold le hát ragyogó övedet s várj míg lehet,

Ó, ősz, te szép, te múló, te hervadt, te szent.

                         /  Sinka István  /

                                            

Októberi köszöntő

 

Októberi népszokások, hiedelmek

                                             

Októberi hiedelmek, népszokások

Nálunk régen az októbert Mindszent havaként vagy Őszhóként ismerték. Az évnek ebben a szakában a Csízió meglehetősen engedékeny volt: elődeink szabadon ehettek, ihattak minden kedvükre valót, különösen sülteket, borokat, mustot, kecsketejet és juhtejet. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik a betakarítás, a szüret hónapjára.

Az európai népek körében az október - hasonlóan a szeptemberhez - elsősorban a betakarítás, a szüret időszaka, de számos egyéb mezőgazdasági tevékenységre is ilyenkor kerítenek sort. Ekkor van az őszi vetés ideje is.

E hónap ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. Tehát a halász, a hajós márciusban vízre tolt hajóját ekkor vontatta partra, a földművesek a márciusban elővett s az egész nyáron és ősszel használt szerszámait most eltette, a katona a harcban használt fegyvereit most olajozta be.

Október 4. Assisi Szent Ferenc

Amikor a szegények pártfogójára, a ferences rendet megalapító Assisi Szent Ferencre emlékezik a keresztény világ, a vidéki emberek kotlóst ültetnek, s hogy a csirkék el ne pusztuljanak, a gonosz szellemek távol tartására nyírfaágat tesznek a fészekaljba. E nemes szenttől sokan remélnek vigaszt, patrónusa többek között a magányosan haldoklóknak, az állatoknak, a madaraknak, a környezetnek és a környezetvédőknek, a családoknak, a kárpitosoknak és tapétakészítőknek, valamint az állatkerteknek. Szokás volt ezen a héten kanászostorral durrogtatni a hegyen a gonosz szellemek elűzésére.

Október 6. Szent Brúnó

A kölni Szent Brúnóra (1030 körül - 1101. október 6.) emlékezik a keresztény egyház. Brúnó már fiatalon papi pályára készült, felszentelése után a Reimsi Katedrális kanonokja és a káptalani iskola tanára lett. Igen széles körű egyházi és világi műveltségre tett szert, számos tanítványa volt, köztük a későbbi II. Orbán pápa is.

Október 11.

Ez a nap mely a naptárreform előtt Szent Mihály napja volt - elsősorban a britek számára nevezetes, ugyanis a néphiedelem szerint ezen a napon a Sátán levizeli és összeköpködi a szederbokrokat, ezért október 10-e után a szeder már nem ehető. A legenda szerint a Lucifer haragját e növény iránt az váltotta ki, hogy amikor október 11-én Mihály arkangyal seregei a mennyei háborúban győzedelmeskedtek felette, a harc során egy szederbokorba esett, mely csúnyán összekarmolta őt.

Október 15. Avilai (Nagy) Szent Teréz

Ez a nap hagyományosan a szüret kezdete. Bácskában és a Bánságban egykoron dologtiltó nap volt, amikor az asszonyok nem moshattak, és kenyeret sem süthettek.

Október 18. Szent Lukács

Szent Lukács evangélistára emlékezik a katolikus világ. Őt tartják az Újtestamentum harmadik (Lukács evangéliuma) és ötödik (Az apostolok cselekedetei) könyve szerzőjének. A Biblia azt írja róla, hogy orvos volt, ezért a doktorok és a sebészek, valamint a kórházak és a gyógyfürdők védőszentjeként tisztelik. A keresztény hagyomány szerint ő volt az első ikonográfus, lefestette Szűz Mária, Péter és Pál képeit, emiatt a művészek pártfogójának is tekintik.

Október 20. Vendel

Szent Vendel a legenda szerint a 7. században élt ír királyfi volt, aki remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, ahol annak nyáját ellenőrizte, ezért a jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjükként tisztelték. Emiatt mondták azt, ha állatvész ütött ki, hogy Vendel viszi az állatokat. Sokfelé e napon a templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, akit pásztoröltözetben, lábánál kutyával és báránnyal ábrázoltak. E napon a jószágtartó gazdák és pásztorok nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották ki.

Október 21. Orsolya

Október 21-én a pogány hunok ellen vívott harcban, 383-ban Kölnben mártírhalált szenvedett, a középkorban nagy kultusznak örvendő, Szent Orsolyának és 11 szűz társnőjének van az ünnepe. Úgy tartják, hogy ha Orsolya napján szép az idő, akkor karácsonyig olyan marad, sőt az egész tél kellemes lesz.

Október 25.

Ez a nap a II. Vatikáni Zsinatig az ikerszentek - Crispin és Crispian - ünnepe volt. A legenda szerint a 287 körül Maximiar Hercules uralkodása alatt, Soissons városában vértanúhalált szenvedett szentek cipészként keresték kenyerüket. Noha a létezésükre nem találtak elegendő bizonyítékot, ezért 25-e ma már csak fekete betűs ünnep, mindazonáltal védőszentjükként tisztelik őket a foltozóvargák, bőrkesztyű- és cipőkészítők, a bőrdíszművesek és a takácsok.

Október 26. Dömötör

Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik e napot, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát, akik a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek. Az Alföldön ezen a napon állatvásárokat, többnapi mulatságokat tartottak. (Hortobágyon, Szegeden juhásztort, juhászbált rendeztek). Régen időjárásjelző nap volt, a Dömötör napi hideg szélből kemény telet jósoltak. Dömötört, a keleti egyház szentjét, a juhászok pártfogójának tartják.

Október 28. Zelóta Simon és Júdás Tádé

Keveset tudunk róluk, a legrégebbi egyházi autoritások szerint e keresztény szentek halászok voltak. Manapság hagyományosan gesztenyét esznek ezen a napon. Régi brit szokás szerint ezen a napon a hajadonok meghámoznak egy almát, gondosan ügyelve rá, hogy a lehámozott almahéj egybe maradjon. Miután végeztek a hámozással, leendő szerelmük nevének kezdőbetűjét tudakolva Júdáshoz és Simonhoz fohászkodva, jobb kezükben háromszor körbeforgatják, majd a bal válluk felett hátradobják az almahéjat. Ha szerencséjük van, az a dobást követően is egyben marad, és leesve a jövendőbelijük nevének a kezdőbetűjét rajzolja ki, ha viszont elszakad, nem várható házasság. Nálunk október 28-a, Simon és Júdás napja a Hegyalján a szüret kezdete.

                                                   

          

Helló Október

 

Október

 "Októberben van néhány nap, amely majdnem tökéletes. Az ég kifeszül a fejünk fölött, tiszta kék,              olyan mély és  makulátlan, hogy minden megszépül tőle.

 Az országút mentén vörös, arany, rozsdabarna, bordó és narancsszínben 

  játszanak a fák. Minden szín neonfénnyel ragyog, lüktet a nehéz, aranyló napfényben."

                                   (Laurell Kaye)

Juhász Gyula : Vértanúik

 VÉRTANÚINK

A föld alól, a magyar föld alól

A vértanúk szent lelke földalol:

E nagy napon, hol emlék s béke leng,

A bús bitókra hittel nézzetek!

Hittel, reménnyel, mert most kél a nap,

Minden napoknál szebb és szabadabb!

A nap, melyért mi vérben esve el,

Nyugodtan haltunk ama reggelen.

Szemünk nem látta, lelkünk látta csak,

Hisz onnan jönnek mind e sugarak;

Hisz onnan árad, új világ felett,

Szentháromságunk, mely jövőt teremt:

Szabadság minden népnek, aki él

S halni tudott egy megváltó hitér,

Egyenlőség, hogy Ember ne legyen

Mások szabad prédája, becstelen.

Testvériség, mely át világokon

Kézt fog a kézbe, hisz mind, mind rokon.

Ó magyarok, ti élő magyarok,

A halhatatlan élet úgy ragyog

Rátok, ha az egekbe lobogón

Igazság leng a lobogótokon,

Az Igazság, mely tegnap még halott,

Világ bírájaként föltámadott.

A népek szent szövetségébe ti

Úgy lépjetek, mint Kossuth népei.

A föld alól, a magyar föld alól

A vértanúk szent lelke így dalol.

                      /   Juhász   Gyula        /