Szeptember : Szent Mihály napja

 Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint ő a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, bírája. Ezzel függ össze a halottszállító saroglya "Szent Mihály lova" elnevezése. E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tartott. Mihály napja a név gyakorisága miatt kedvelt névünnep. Szent Mihály napja, a gazdasági év fordulója. Ezután kezdték a kukoricát törni. A Szent György napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt. A Hortobágy vidékén Mihály nap volt számukra a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. E napon gyakran vásár is volt, a pásztorok ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket. A cselédfogadás egyik időpontja. Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan. Közismert mondás: "Szent Mihály lova deres, behozza a telet!" Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárására. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.

                                                                        


Szeptember 29 a kávé világnapja


 

Szeptemberbe fordulva

  Szeptemberbe fordulva


Elmúlt a nyár. Bár a szeptember még nyár és már ősz is, de szinte hidegre, esősre fordult az idő. Lomha felhők mögé bújik a Nap, itt-ott csillan ki közöttük a megkopott fény, halkulóak a sugarak, - vagy záporok verik a kertet. Falevelek fürdenek, remegnek a hűvös szélben. A tücskök szerenádja is messzebbről hangzik. Elcsendesedik a bokrok töve. Vándorútra kelnek a költöző madarak, messze délre költöznek a fecskék, a gólyák. Gyerekzsivaj tölti meg az óvodák, az iskolák ódon csendjét. Beérnek a gyümölcsök, a szőlőfürtökön zsongnak a méhek, a darazsak. A szeptember sokszínű takarót borít a tájra, lehullajtják leveleiket, levetik lombkoronáikat a fák, a bokrok. Zordan tépdes mindent az őszi szél, pára zúdul a földre. Hervadoznak a virágok. Lassacskán aranybarnára színesedik a szűkülő világ. Nagy a csend, csak a levelek sóhaja töri meg a természet nyugalmát, amikor a fákról a földre hullva zizegnek, susognak.

A kertek alatt kopogtat az ősz - érezni már hűvös illatát. A levegőben párafelhők gomolyognak Visszasírjuk a nyár simogató melegét, és még reménykedünk a napsugár játékában, melengető ölelésében.

                     /Szomorúfűz  /

                                              


Móricz Eszter : Szeptember

 SZEPTEMBER


A szeptemberi fény

ezer képpel néz le rám.

Csodálom a színeket,

a tarka-arany ragyogást.

Bronzbarna ligetek

itt-ott vörös ruhát öltenek.

Tarka lomb-esők

köszöntik az őszülő

szeptembert.

Néhol még felcsillan

a remény, mosolyt ölt,

kacérkodik a vénasszony.

Most szednék tarka,

bíborló levél-esőt,

gyűjtögetném illatos,

sápadó leveleim.

De felkapja őket

langyos szellő, s elkapnám,

de nem érem utol.

Most maradnak a szavak,

maradnak a versek, és

elsiet az ősz, aztán újra

itt a tavasz, a nyár. -

Az ősz még tarka

levél-esőt melenget,

aztán maradnak a szavak -

szedem színes betű-leveleim. 

        /         Móricz Eszter     /

                                              


Szeptember 8


 

Szeptember

 

Szeptember, a szentek hónapja. Elnevezései: Őszelő, Földanya hava, vénasszonyok nyara. Jellemzői: szüreti előkészületek, betakarítás,  a legmunkásabb hónap, iskolakezdés.

Idézet egy régi kalendáriumból: ,,Sarjúhordással az őszi esők megjövetele előtt végezni kell. Kezdjük az őszi vetést, a burgonyaszedést. A  kétnyíretű  juhokat másodszorra nyírjuk. Sertéseket makkra hajtsuk, a hizlalni valókat kiszemeljük. A koránérő szőlőből már pénzelni lehet, rendbe hozzuk a szüreti edényeket. Jó időt ígér, ha az éjjelek hidegek, ha a nap tisztán áldozik le, rosszat, ha a hernyók kibújnak a földből, ha a ganéjbogarak reggel repdesnek."

                                                                                                


Kökény Éva : Szeptember

  Szeptember


Ez a nyár jókedvem nyara volt!

Szívemhez szelíden, zene hangján szólt,

ajkamra tündér-szavakat varázsolt -

lelkemet élmény járta át.

Most szeptember sző árnyat körém.



Még melenget a nap, sugarát ontja -

de vidító virágaim szirmát

süvítő szél úrfi mind lefújja,

nyár szépségeit sorra letarolja.

Már szeptember sző árnyat körém.



Nem lesz madárdal, eltűnnek

a szivárvány-szárnyú pillangók,

nélkülük szomorúbb lesz a világ -

csak a sóvárgás, a felsőbb vágy marad!

Bár szeptember sző árnyat körém.



Most szédülten, szorongva, szelíden kérdem

e szőlőszüretelő, évszakváltó hónapot,

szépséges nyaram, virágözön, madárdal

és pillangók helyett nekem mit adsz?

Szeptember! Számomra mit tartogatsz?   

                     /   Kökény Éva /