Őrni : Augusztusi ének

Augusztusi ének

Kertkapumon kopogott Augusztus reggele,

postaládámban kis méhecskék döngicséltek,

befészkeltek a nyáron, megtehették, nem vártak

számlákat, leveleket, éltek vidámságban,

s én is megörültem, olvastam az üzenetet:

Megérkeztem! Kedvenc hónapom, születésem,

csodálatos utazásaim időpontja,

tengerparti nyaralások, barangolások a

kultúrák kincsesbányáiban, művészetek

szentélyeiben, melyeknek mostan lehetek

hírnöke az írásaimban – végre itt vagy!

Tükörbe nézve figyeltem tetteimet, magam

mögött hagyott gondolataimat, egy évemet,

mely szenvedélyes érzelmekkel volt telis-tele,

jó és rossz jött-ment… így megfogtam tarisznyámat,

kezembe vettem a vándorbotom – mogyorófa

szülötte -, Hektor barátomnak füttyentettem:

– Nosza gyerünk, kirándulásra hív a Természet!

Szép idő kacsintott sétánkon, napsugarak

érkeztek enyhe szellőszárnyon, megsimogatva

a fáradókat, bárányfelhők legelésztek

délkeletre bandukolva uzsonnaidőben:

így köszöntött a kilátóhelyen álló pad,

melyre leültem, kutyám mellett helyet foglalva.

Nézelődtünk, én tátott szájjal, ő lógó nyelvvel,

gyönyörködve utazgatott a tekintetem

végig a vidéken, sárkányrepülő pilóta

integetett boldogan vitorlázva, szabadnak

képzelve magát, ám ott körözött a fenyves

felett a vércsepár: – Oly magasságokba, Ember

nem kerülhet! Hallottam a vidám gyermekkacajt

a tó felől – fürdőztek -, s gólya család felszállva

a nádas mentén repkedett, már készülődtek:

– Igen, vár a nagyvilág, sok-sok szépséges hely!

Erdőn-mezőn át, szőlőfürtöket látogatva,

árkon-bokron keresztüllépve ballagott a

férfi – vándorszerzet kinézet, oly magamféle -,

s a levegő megtelt távoli almaszüretek

illatával… Ő volt Augusztus – ruhájának

vörös színét megismertem -, asszonyok daloltak

búcsúnapokon nyomában, Szent István ünnepének,

az Új kenyér havánnak népszerű képviselője.

Napnyugta varázsolta festőire a tájat,

amikor hazafelé indultunk, róka koma

bújt előlünk odújába… s lám, vártak telkemen

trombitavirágaim kinyílva, üzenettel

feldíszítve: – Írj tovább szépen, énekelj soraidban!

                    /  Őrni /