Nagy László :Január királya

 

Pete László Miklós : Röpke Januári tavasz

 RÖPKE JANUÁRI TAVASZ

Sápadt napfény,

Kemény szél;

Januárban

Szabadságra ment

A Tél.

Méltóságos, szép hitek,

Talán mégsem lesz hideg.

Hideg hajnal,

Fényes ég;

Fájdalmasan integet

A Messzeség.

Vén ködös felhő-zárvány,

Csapdában a szivárvány.

A meleg sál

Kelendő;

Súlyos felleg fölöttünk

A Jövendő.

Békét könnyez ránk az ég,

Ám a tavasz messze még.

Nem tudjuk még,

Hogy mi vár;

Ezért hozott

Röpke tavaszt

Január.

Sok jót talán nem várunk,

Ha elesünk, felállunk.

Esti felhő

Bozontos,

A világnak

Az életünk

Nem fontos.

Röpke téli Kikelet,

Isten szava szól veled.

Tavaszias január,

Nem nyomasztja a lelkünket

Most se a hó

Se a sár.

A világ a fagyos telet rettegte,

Januári tavaszt kaptunk helyette.

Ha félnénk most a világunk romlását;

Isten ritkán eszi forrón a kását.

                              /     Pete László Miklós /

                                                                      

Január

 

A magyar kulrura napja - január22

 

A magyar kultúra napja – január 22.

A MAGYAR HIMNUSZ „SZÜLETÉSNAPJA

1989 óta január 22-e a magyar kultúra napja. Kölcsey Ferenc – kéziratának tanúsága szerint – 1823. január 22-én fejezte be a Himnuszt, illetve készítette el a már meglévő szöveg tisztázatát. 

A Himnusz Kölcsey Ferenc legnagyobb hatású költeménye. Címe egyben megjelöli a vers műfaját is –klasszikusan az Istenhez szóló verseket nevezték himnusznak. A költő a mű első és utolsó szakaszában Isten áldását kéri a magyar népre, szinte könyörög Isten oltalmáért. A nyolc versszak átfogja a magyar történelem évszázadait: a sikeres, értékekben gazdag időszakokat, valamint a „vérzivataros” időket egyaránt.

A költemény teljes címe: Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból. Napjainkban alcím nélkül, mai helyesírással csak a főcímet használjuk: Himnusz. A vers keletkezésének helyszíne: Cseke. Jelenleg Szatmárcseke a település neve.

A vers keletkezése után hat évvel jelent meg először Kisfaludy Károly Aurora című irodalmi zsebkönyvében, majd 1832-ben kötetben.

A Himnusz megzenésített változata 1844 tavaszán keletkezett, Erkel Ferenc zeneszerző egyik legismertebb alkotása. A megzenésített Himnusz már a 19. században a magyarság egyik jelképévé vált. Voltak olyan időszakok, amikor ideológiai okokból le akarták cserélni a Kölcsey-Erkel művet, de végül több mint másfél évszázada folyamatosan énekeljük a „nemzeti imádságunkat”.

A Himnusz kézirata a magyar nemzet egyik legbecsesebb kulturális értéke, jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. Minden év január 22-én Kölcsey kéziratát, valamint a Himnuszt megzenésítő Erkel Ferenc zeneszerző kottáját kiállítják, így ezen a napon az érdeklődők eredetiben is láthatják.

                                                                

Január 21 mókusok világnapja

 

Ladányi Mihály : Téli vers

  Téli vers

MÁR

Fagyott tócsák között bukdácsol január

rossz autóbusza. Harmincegy ablakán túl

az év hadifoglyai, a csüggeteg fák

borotválatlanul, soványan ácsorognak.

Köztük énekem is madártalan. Ziháló

lélegzetem páráiból a rosszkedv varja száll föl.

Kétszerkettőnégy király fázó hadában

gondok deres vasát cipeli a hátam.

Tavasz, találj rám!

Legyen földszag a szélben,

vakondtúrás a fűben,

rügyezzenek ki ujjaimból

az elfagyott cirógatások!

            /    Ladányi Mihály  /

                                                 

Január

 

Szabó T Anna : A csoda

 A csoda 

Január volt már javában, s a nagy fa,

amit műanyagmadzaggal gúzsba kötve

húztunk-vontunk, hogy majd a föld alatt

a feketülő falnak nekidöntve

napokon át a pincebogarakra

árassza csodaváró illatát,

és amit aztán ketten díszítettünk,

hogy úgy dőljön ránk teljes vértezetben,

(még jó, hogy a gyertyagyújtás előtt)

mint egy megsebzett operai hős -

(végül kiékeltük alaposan,

deszkaszilánkokat vertünk a sebes láb

s a nehéz vastalp bilincse közé),

szóval a nagy fa, lejárván az ünnep,

és utána az eufória,

kopaszon, üres cukorpapírokkal,

rothadt gyümölcsként potyogó díszekkel,

dicsőségének poros maradékán

még mindig ott állt, szálegyenesen.

Éjjel leszedtük, már ami maradt.

Hogy meg ne hallják a másik szobában:

csendben, akár az összeesküvők,

kivonszoltuk a sovány tetemet.

Csorgott róla a száraz tűlevél,

és nehéz, sötét tócsákban megállt

(mi gyilkoltuk meg, de ki hitte volna,

hogy az öreg emberben még annyi vér van)

felfűrészeltük, nejlonzsákba tettük,

úgy csempésztük ki éjnek idején,

hogy másnapra ne legyen semmi nyom,

aztán sokáig fájlaltuk, hogy nincs ott,

és találgattuk, hogy a gyerekek holnap

mit mondanak, ha meglátják, hogy eltűnt.

Semmit sem mondtak. Jöttek álmosan,

szürcsölve kiitták a kakaót,

öltöztek és rutinból bakalódtak,

és közben végig be nem állt a szájuk.

Egyszer sem néztek a helye felé,

pedig hiánya szinte lüktetett.

Összenéztünk, hogy milyen a világ,

hogy milyenek a mai gyerekek:

egy karácsonyfa nekik meg se kottyan.

Na, ezt elrontottuk alaposan.

De aztán, mikor nagyobbik fiunk

a cipőt húzta - hopp! Akár egy zöldes

angyaltollat, úgy húzott ki belőle

egy épen, véletlenül ott maradt

ág-bűnjelet, és csodálkozva nézte.

"El kéne vigye már a fát az angyal!"

sóhajtotta. "Már szegény túl öreg!"

Gyorsan lecsaptam rá: Szerinted ott van?"

Meggyőződéssel bólintott, s vele

mindenben-tükre, a lelkes kicsi.

"És tényleg szeretnéd, hogy elvigye?"

"Tényleg." "Jó, akkor lássuk, ott van-e. "

Benéztek - nem volt ott. Csak álltak némán,

eltátott szájjal. Majd: "Hú, ez szuper!

Ez aztán tényleg turbó, ez az angyal!

Egy perc alatt hogyan vihette el?"

Kimondatott: ártatlanok vagyunk hát.

Nem mi végeztük el a piszkos munkát.

"Még fel is sepregette a helyét!"

A végére már mi is hittünk benne,

és néztük mohón és átfényesedve

a két kölyök kócglóriás fejét.

                            / Szabó T Anna /

                                                         

Január 6 : Vízkereszt

 Vízkereszt vagy háromkirályok napja az egyik legjelentősebb keresztény ünnep. A nyugati keresztény egyházak január 6-án három eseményre emlékeznek: a napkeleti bölcsek, vagy más néven háromkirályok – Gáspár, Menyhért és Boldizsár – látogatására a gyermek Jézusnál, Jézus Jordán folyóban történt megkeresztelkedésére, és Jézus első csodájára a kánai menyegzőn. Vízkereszttel kezdetét veszi a farsangi időszak. Számos népszokás és időjárási jóslat kapcsolódik ehhez a naphoz. Ilyenkor került sor a házszentelésre, de szokás volt a szenteltvíz hazavitele is, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak. 

                                                                         

Január 1.