Pete László Miklós : Röpke Januári tavasz

 RÖPKE JANUÁRI TAVASZ

Sápadt napfény,

Kemény szél;

Januárban

Szabadságra ment

A Tél.

Méltóságos, szép hitek,

Talán mégsem lesz hideg.

Hideg hajnal,

Fényes ég;

Fájdalmasan integet

A Messzeség.

Vén ködös felhő-zárvány,

Csapdában a szivárvány.

A meleg sál

Kelendő;

Súlyos felleg fölöttünk

A Jövendő.

Békét könnyez ránk az ég,

Ám a tavasz messze még.

Nem tudjuk még,

Hogy mi vár;

Ezért hozott

Röpke tavaszt

Január.

Sok jót talán nem várunk,

Ha elesünk, felállunk.

Esti felhő

Bozontos,

A világnak

Az életünk

Nem fontos.

Röpke téli Kikelet,

Isten szava szól veled.

Tavaszias január,

Nem nyomasztja a lelkünket

Most se a hó

Se a sár.

A világ a fagyos telet rettegte,

Januári tavaszt kaptunk helyette.

Ha félnénk most a világunk romlását;

Isten ritkán eszi forrón a kását.

                              /     Pete László Miklós /