Évforduló
Most lép az év a másik lábnyomába,
a lábnyom pontos, megőrizte fagy,
a lábnyom üres, mégis benne vagy.
És ellenállsz esőnek, sárnak.
Nem kocogtál el végképp az üresbe,
de itt maradtál nekünk a tüzesbe.
Az üres nyomból is hangzik az ének.
Mit tettem jól és mit nem tettem,
emberésszel követhetetlen.
Hogy a kardnak útjába álltam,
s nem hagytam, hogy árokszélen
az Úristen fogja kézen.
Károlyi Amy
Most lép az év a másik lábnyomába,
a lábnyom pontos, megőrizte fagy,
a lábnyom üres, mégis benne vagy.
És ellenállsz esőnek, sárnak.
Nem kocogtál el végképp az üresbe,
de itt maradtál nekünk a tüzesbe.
Az üres nyomból is hangzik az ének.
Mit tettem jól és mit nem tettem,
emberésszel követhetetlen.
Hogy a kardnak útjába álltam,
s nem hagytam, hogy árokszélen
az Úristen fogja kézen.
Károlyi Amy
Paluska Jánosné : Decemberi ígéret
Decemberi ígéret
Decemberben fázik a madár,
decemberben fázik az ember,
decemberben deres a határ,
decemberben befagy a tenger.
Decemberben fényes a csizma,
decemberben tele az ablak,
decemberben ragyog a csillag,
decemberben új reményt kaphatsz.
Decemberben bízik a lélek,
decemberben már várva várja,
decemberben eljő egy gyermek,
decemberben lesz, ki megváltja.
/ Paluska Jánosné /
Év utolján
Kifelé az évnek a szekere rúdja,
Pályáját a nap is csak robotban futja,
Csak azért jő fel, hogy a gondját kivesse,
Ahol a reggel van, ott a dél, az este.
Mehetsz, mehetsz jó év! amit hoztál, vidd el,
Megelégedtem már sovány böjtjeiddel;
Egy szó nem sok, azzal sem marasztlak téged:
Kívánok jó utat s jó egészséget. -
Mi örömet adtál? Mi emléket hagytál?
Annyit se nekem, mint a tavalyi naptár,
Mely hiába mondja; hogy: "csütörtök, péntek",
Ha egyszer ledobtam, belé sem tekintek.
Menj! hadd tudjalak a többi után sorba,
Legalább nem esett életemen csorba:
A kopár sivatag, hol nem látni zöldet,
Legalább nem hagyja lyukasan a földet.
/ Arany János /
Kifelé az évnek a szekere rúdja,
Pályáját a nap is csak robotban futja,
Csak azért jő fel, hogy a gondját kivesse,
Ahol a reggel van, ott a dél, az este.
Mehetsz, mehetsz jó év! amit hoztál, vidd el,
Megelégedtem már sovány böjtjeiddel;
Egy szó nem sok, azzal sem marasztlak téged:
Kívánok jó utat s jó egészséget. -
Mi örömet adtál? Mi emléket hagytál?
Annyit se nekem, mint a tavalyi naptár,
Mely hiába mondja; hogy: "csütörtök, péntek",
Ha egyszer ledobtam, belé sem tekintek.
Menj! hadd tudjalak a többi után sorba,
Legalább nem esett életemen csorba:
A kopár sivatag, hol nem látni zöldet,
Legalább nem hagyja lyukasan a földet.
/ Arany János /
Bárdos Edit : Decemberi fénysugár
Decemberi fénysugár
Fagy dala cseng, deret szitál
Fehéren ölelő csendben,
Szél lebben lelked fátyolán,
Könnyet idéz a szemedben.
Érzed a fényt, a várt csodát,
Szeretet szárnyal szívedben,
Féltőn építed templomát,
Igét remélsz az ünnepben.
Messiást vársz ez éjszakán.
Messiást vársz ez éjszakán.
Igét remélsz az ünnepben,
Féltőn építed templomát.
Szeretet szárnyal szívedben,
Érzed a fényt, a várt csodát,
Könnyet idéz a szemedben,
Szél lebben lelked fátyolán,
Fehéren ölelő csendben
Fagy dala cseng, hallgat a táj.
/ Bárdos Edit /
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)