Garai Gábor : Májusi Zápor után

 MÁJUSI ZÁPOR UTÁN

1. OLDOTTAN

Májusi zápor után

hogy burjánzik a kert!

A pünkösdi rózsa szirma

könnyeket ejt még,

de a barackfa

megrázza magát,

s feléd pörgeti hamvas,

kicsiny zöld ígéreteit.

Halvány hajtásokkal dicsekszik

az ezüstfenyő:

jócskán fejedre nőtt már.

Hálás a szőlő

– jól metszetted meg idén is –;

kunkorgó kacsokkal

kapaszkodik föl a drótra.

Nyers golyózáporban

pörögnek a meggyfák;

a dióbarkák nagy,

hímnemű hernyók:

eztán válik el majd,

mit nemzenek.

S ott áll a ház

a vén cseresznye tövében,

ott áll, habár nem lakható még.

Majd belakják fiad és unokáid.

Így van ez rendjén.

Búcsúzóul

rád ölti sárga lepedékes

lila nyelvét a nőszirom.

                          /    Garai Gábor   /

                                                            

Benedek Elek : Május

Kaszt Ibolya : Májusfa

 Kaszt Ibolya : Májusfa

Napsütésben pompázó májusnak fája

a szél szalagodat vadul tépázza,

mély illatot áraszt orgona virága,

s a széllel játszik lányok tarka szoknyája.

Május a szerelem kibontakozása,

szíveket megnyerő ostromlása,

májusfát állítasz minden lánynak,

kit már megérintett szerelemnek lángja.

Májusfádon szerelem virága,

masnikat kötött rá csókoknak vágya,

szalagjaid úgy ölelkeznek a légben,

mint ifjú párok udvarlás hevében.

                     
                       

A tavasz virágai

Szabolcska Mihály: Ákácvirágzás idején

Ákácvirágzás idején

Valami kész csoda esett minálunk:

Csupa merő gondtalanság a házunk,

Mint valami szerelmes pár háztája...

- Ablakunkon bebólintgat

Az ákácfa virága!

Feleségem felhőtelen vidámság,

Szellőzteti a menyasszony-ruháját,

S rá-rákezd egy régi meleg nótára...

- Ablakunkon bebólintgat

Az ákácfa virága!

Nagyanyó is, nyolcvan éve súlyával,

Bibelődni elfelejt a halállal.

Emlékezget eladólány-korára...

- Ablakunkon bebólintgat

Az ákácfa virága!

Én magam is - ezer gondom mit bánom!

Minden virág nekem nyit a határon,

Bolond, aki gondol is a gondjára...

- Ablakunkon bebólintgat

Az ákácfa virága!
        
           / Szabolcska Mihály /

A tavaszi virágok

Horváth István: Száz meg száz kis napocska

Száz meg száz kis napocska

Selyemszálú fű tövében

százezer kis nap a réten.

Virít sárgán és nevet.

Mit gondoltok, mi lehet?

Pitypangvirág sárga szirma

kacag a kék égre nyílva.

Szára növésnek ered.

Mi lesz abból, gyerekek?

Gyermekláncfű karikája,

ha van, aki megcsinálja.

A föld legszebb lánca az,

mert kovácsa a tavasz.

         / Horváth István / 

Farkas Éva: Magányos virágok

Gárdonyi Géza: Liliomok

 Liliomok

Micsoda gondolatból alkothatta Isten a virágot? Hiszen ha csak bezöldíteni

akarta a földet, csupa fűvel is bezöldíthette volna. De mennyi szép virágot

vegyített a fű közé! A pirinkó nefelejcstől mind a rózsáig mennyi ezer és

ezerféle alakú és színű virág nyílik mindenütt, ahol emberi láb nem tapossa

el! A rózsa talán mégis a legszebb. De a liliom meg csupa rejtelem. Honnan

veszi a liliom azt a csodás tisztaságú fehérségét? A földből? A föld fekete.

És miért szeret elrejtőzötten élni? Ha útfélre ültetik, soványka marad, fejletlen.

Ha félreültetik a kert zugába, nemes, szép formában magasra növekedik.

Levele szélesebb, zöldebb, virága nagyobb. Miért? És nappal zárva van az

illata. Mintha titkolná a keble kincseit. Közel kell hajolni hozzá, közeles-közel,

hogy valamit érezhessünk a leheletéből. Ám éjjel, sötétben, a csillagok

csöndességében ébren van az az egy virág. A fehérsége szinte fénylik a

sötétben, és édes-finom illattal árasztja el a kertet. Mért titkolódzik nappal?

Miért illatozik éjjelen? Mért fehérebb? illatosabb más virágoknál?

       /    Gárdonyi Géza  /

Tudod,hogy soha ...