Gacsályi József : Májusi dal

MÁJUSI DAL

Fölkel a május,

szép heve támad,

bájol aranyszín

vesszeje hármat:

bűvöl először:

kört ir a réten

s fűből a fáknak

szőnyege  lészen –

tarka tüzet lép,

megy tova, lázít,

felkap a dombra s

lesz csoda másik:

korhely erőt ád

nyírt venyigének,

rügybe tolakszik

zölden az ének –

harmadik áldott

csodájaképpen

billeg a szoknyák

szirma a szélben,

bibék uralma:

bokák a téren,

parázs a május

kelyhek ölében.


Kövek, virágok [77-78.]   

      /  Gacsályi József  /                     


Ichnát Zsóka: Májusban


       Májusban

Májusban úgy is biztató, ha ,,fagyos-szentek" jönnek,
amint látod, nem hull a hó, s a táj is egyre zöldebb.
Akác nyílik, s olajbogyó, bodzának lassan vége.
Maholnap friss borsóleves, s eper kerül ebédre.

Kikeltek mind a kis rigók, zsibong a gólyafészek.
Hajnalban vígan ébresztget a harsány madárének.
Rég lekerült a nagykabát, a lányok sortot hordanak,
nincs helye már a borúnak, a tél-sugallta gondnak.

Nem kaszálod? Elrejt a fű, esőben gyorsan nő meg,
legfőbb erényed a derű, s rózsákban viruló kert.
Boldogan vár a sok diák, az iskolának vége,
szünet jön, sok mindent szabad, lemehetnek a térre.

Utcák, parkok, játszóterek, minden nap dugig telnek,
kivéve, mikor zivatar, vagy jégeső közelget.
Még a fűszál is életet, zsongást, erőt rebesget,
buja zöld bokrok, és a lomb kis madárfészket rejthet.

Pipacs nyílik, s búzavirág a napsütötte réten,
darázs, s méhecske gyűjtöget megosztozva a mézen.
Békét, nyugtot, harmóniát ígér a május hónap,
megújul az egész világ, s boldogít, hogyha jó vagy.

Illeszkedj te is gondosan a természet ölébe,
hogy e csodás harmónia az embert is elérje.
Örvendj, derülj, és dalodat madárcsapat kísérje,
s nótád égi imájaként majd választ kaphass végre.
        / Ichnát Zsóka  /
                             



Garai Gábor : Májusi Zápor után

 MÁJUSI ZÁPOR UTÁN

1. OLDOTTAN
Májusi zápor után
hogy burjánzik a kert!
A pünkösdi rózsa szirma
könnyeket ejt még,
de a barackfa
megrázza magát,
s feléd pörgeti hamvas,
kicsiny zöld ígéreteit.
Halvány hajtásokkal dicsekszik
az ezüstfenyő:
jócskán fejedre nőtt már.
Hálás a szőlő
jól metszetted meg idén is –;
kunkorgó kacsokkal
kapaszkodik föl a drótra.
Nyers golyózáporban
pörögnek a meggyfák;
a dióbarkák nagy,
hímnemű hernyók:
eztán válik el majd,
mit nemzenek.
S ott áll a ház
a vén cseresznye tövében,
ott áll, habár nem lakható még.
Majd belakják fiad és unokáid.
Így van ez rendjén.
Búcsúzóul
rád ölti sárga lepedékes
lila nyelvét a nőszirom.
                          /    Garai Gábor   /
                                                            














Kaszt Ibolya : Májusfa

 Kaszt Ibolya : Májusfa

Napsütésben pompázó májusnak fája
a szél szalagodat vadul tépázza,
mély illatot áraszt orgona virága,
s a széllel játszik lányok tarka szoknyája.

Május a szerelem kibontakozása,
szíveket megnyerő ostromlása,
májusfát állítasz minden lánynak,
kit már megérintett szerelemnek lángja.

Májusfádon szerelem virága,
masnikat kötött rá csókoknak vágya,
szalagjaid úgy ölelkeznek a légben,
mint ifjú párok udvarlás hevében.
                     
                       






A tavasz virágai


Szabolcska Mihály: Ákácvirágzás idején

Ákácvirágzás idején

Valami kész csoda esett minálunk:
Csupa merő gondtalanság a házunk,
Mint valami szerelmes pár háztája...
- Ablakunkon bebólintgat
Az ákácfa virága!

Feleségem felhőtelen vidámság,
Szellőzteti a menyasszony-ruháját,
S rá-rákezd egy régi meleg nótára...
- Ablakunkon bebólintgat
Az ákácfa virága!

Nagyanyó is, nyolcvan éve súlyával,
Bibelődni elfelejt a halállal.
Emlékezget eladólány-korára...
- Ablakunkon bebólintgat
Az ákácfa virága!

Én magam is - ezer gondom mit bánom!
Minden virág nekem nyit a határon,
Bolond, aki gondol is a gondjára...
- Ablakunkon bebólintgat
Az ákácfa virága!
        
           / Szabolcska Mihály /