1 Langy, permeteg eső szemerkél, új búza pelyhe ütközik. Kéményre gólya s a levert tél jeges csúcsokra költözik. Zöld robbanásokkal kitört a kikeleti víg erőszak. Asztalos műhelye előtt remény legyint meg, friss fenyőszag
Mit ír a hírlap? Dúl a banda Spanyolhonban és fosztogat; Kínában elűzi egy bamba tábornok a parasztokat kis telkükről. Had fenyeget, vérben áznak a tiszta vásznak. Kínozzák a szegényeket. Hadi uszítók hadonásznak.
Boldog vagyok: gyermek a lelkem; Flóra szeret. S lám, álnokul, meztelen, szép szerelmünk ellen tankkal, vasakkal fölvonul az ember alja. Megriaszt a buzgóság e söpredékben. S csak magunkból nyerek vigaszt, erőt az élet érdekében.
2 Zsoldos a férfi, a nő szajha, szívüket el nem érhetem. Gonoszságuk is föl van fújva, mégis féltem az életem. Hisz nincs egyebem e kívül. Számol ezzel a gondos elme. A megbántott Föld ha kihűl, ég Flórám és szívem szerelme.
Mert mi teremtünk szép, okos lányt és bátor, értelmes fiút, ki őriz belőlünk egy foszlányt, mint nap fényéből a Tejút, – és ha csak pislog már a Nap, sarjaink bízóan csacsogva jó gépen tovább szállanak a művelhető csillagokba.
Szláv és dák legendák is őrzik a tavasz első napjának ünnepét. Az egyik dák dajkamese úgy jegyzi, hogy egy sárkány ellopta a napot három évszakkal együtt, a nyarat, tavaszt, az őszt bekebelezte, és így a világra örök sötétség és farkasordító hideg szakadt. Ezt aztán még maga a tél is megelégelte, és az embereket megszánta, a hideg ura nekiment a gonosz pikkelyesnek, és visszaszerezte az évszakokat meg a napot, ám az ősgyíkkal való küzdelemben a tél halálosan megsérült és a vére a hóra hullott, ott, a cseppek nyomában azonban hóvirágok bújtak elő, így ők lettek a tavasz hírnökei. Ezt a szimbolikát, színvilágot látszik éltetni az a fentebb említett szokás is, amely szerint, ki tudja már, mióta, de Vlagyivosztoktól Bukaresten át, a bolgárokig és nem bezárólag, a férfiak piros/fehér szalagos vagy sodort cérnás szerencsehozó lóherés, vagy hóvirágot mintázó kitűzőt ajándékoznak a hölgyeknek március elsején.
Már
javában tart a farsangi időszak,
sőt, hamarosan véget
is ér, hiszen nemsokára beköszönt a tavasz.
Ennek ellenére
rengeteg helyen még most ünneplik, vagy most fogják tartani a
farsangi mulatságot.
Ez az ünnep elsősorban
a télbúcsúztatásról
szól, emellett természetesen a jelmezbálok és bőséges
lakomák időszaka
is. A legtöbb
óvodában, iskolában is a napokban rendeznek farsangi
jelmezbálokat, amelyeken leggyakrabban beöltöznek a gyerekek.
A
karnevál vagy hagyományos magyar nevén „a farsang farka” a
farsangi időszaknak
a farsangvasárnaptól
húshagyó keddig tartó utolsó három napja, ami nagy mulatságok
közepette zajlik. A karnevál valójában ősi
télbúcsúztató,
tavaszköszöntő
jelmezes, táncos
népünnepély, amelyet beiktattak a vallási ünnepek közé. A
farsang hagyományosan január 6-ától (vízkereszttől)
hamvazószerdáig
tart. Ebben az értelemben a farsangi karnevált, mint jelmezes,
táncos népünnepélyt a húsvétot megelőző
47. napon, húshagyó
kedden rendezik meg és még aznap éjfélkor befejeződik.