Ady Endre : Lótusz
Lótusz
Lótusz-virág, lótusz-virág,
Szent kelyhedet megcsókolom, lásd,
Aztán felhőzni kezd a lelkem,
Aztán keserű záport hullat,
Lótusz-virág, lótusz-virág...
Én feledésre sohse leltem,
Én siratom az örök romlást,
Én siratom a napkeletet,
Siratom a Gangesz partját,
Honnan romlásra elkerültünk,
Lótusz-virág, lótusz-virág...
A mi hazánk ez sohasem volt,
Mi csak romlásra éltünk itten,
A fény és illat buja álmát
Elvette egy kegyetlen isten
S mi már csak sirattuk az álmot.
E világ nem a mi világunk,
Megöltek a hideg virágok,
Megöltek engem s téged is,
Lótusz-virág, lótusz-virág...
Szent kelyhedet megcsókolom, lásd,
Megsiratom az örök romlást
S veled hal meg szent napkeletre
Vágyódva, sírva, összeesve
Az én idegen lelkem is,
Lótusz-virág, lótusz-virág!
/ Ady Endre /
A margaréta legendája
A Margaréta legendája
Azt mondják, Margaréta egy hercegnő volt, kinek szépsége mindent felülmúlt. Születésekor odaígérték őt a virágok császárának. Margaréta 16 éves korában azonban beleszeretett egy vonzó és bátor hercegbe, eltervezték, hogy megszöknek. A császár azonban rájött, ekkor párbajra hívta a herceget. 3 napon és 3 éjen át harcoltak, mikor a herceg kard általi halált halt.
Maragérta rémült volt és szívét elöntötte a gyász, félelmében a hegyekbe futott. A virágok császára a nyomában volt, ekkor Margaréta imádkozni kezdett, inkább a halál, mintsem feleségül menjen ahhoz, aki megölte élete szerelmét. Az imája meghallgatásra talált, ekkor Margaréta fehér virággá változott, az ártatlanság, a tisztaság és a szeretet szimbólumává.
Ezért tépkedik a fiatal lányok és fiúk ennek a gyönyörű virágnak a szirmait, miközben választ keresnek kérdésükre: "Szeret, nem szeret..."
Június 29-én Péter és Pál napja
Lassan átlépünk a júliusba, a népi hagyományok szerint ilyenkor már meg lehetett kezdeni az aratást.
Június 29-én, Péter és Pál napján
Milyen népi hagyományok kötődnek e naphoz?
Az aratás kezdetét régen gyakran Péter-Pál napjához kötötték, mivel június végére általában már beérett a gabona, el lehetett kezdeni az ilyen jellegű mezőgazdasági munkákat.
Ezenkívül számos időjósló népszokás is kapcsolódik e naphoz. Például azt mondták, ha Péter-Pál napján esik az eső, akkor az egész nyár esős lesz. Egy másik hiedelem szerint ha ezen a napon süt a nap, akkor gazdag lesz a szőlő.
Szuda Melinda: Szép június
Szép június
Hideg tavasz sokáig
volt ravasz,
kedves nyár, csupa
meleg járjon át!
Köszöntelek, június,
nyarunk első hónapja,
legyen minden embernek
jó meleg holnapja!
Cseperegjen néha
az eső lába,
hadd érezze a növény,
mennek a bálba.
Eső után süssön
a Nap, mert a gazda
augusztusban
búzát arat!
De maradjunk nálad,
kedves június, az
ébredő napban, a
madárdalhangban.
/ Szuda Melinda /
Szent Iván éjszakája június 23-áról 24-ére
Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon. A történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják, de ma Keresztelő János egyházi napjához és Szent Iván (tehát Keresztelő János) névnapjához kötődik. Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el, mivel az június 21-re esik az északi féltekén. Korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június 24-re esett, de a tropikus időszámítási mód sajátossága és a korábbi naptárreformok következtében szétvált a két ünnep. A napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel ekkor van az év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget; ekkor kezdődik a csillagászati nyár is.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)