Majoros Gabriella: Áprilisi képeslap

 Áprilisi képeslap

 

Üdvözlégy természet!

Most kezdte színeidet

a tavasz újjá festeni

A fák üstökét eső fésüli

Zsendülő pázsitot borzol

és virágruhákban táncol

a szél s szökken felhők fodrára

kéklő hegyek ormára

Illatrajt repít a méhdongás

A harmat gyöngy, napsugárcsillanás

Zizegő sásban madárfészek

s szárnyakat bontó rebbenések

Árad a fény reggelente

aranyló híd víztükörre

Világra tárulnak az ablakok

A zsongó lelkek pici harangok

Könnyíts a szíveden s emeld az égig fel

A hithez – hinni a jót – ott mindegy mennyire kell

akarni vagy elengedni azt, ami nincs

ha a remény tünékeny, elásott, csalóka kincs

mert mégis mindig valahol

valaki új dalt dalol

és új élet fakad a rügyező ágakon

Üdv hát neked is, üdvözlégy barátom!

          /  Majoros Gabriella  /

                                               



Radnóti Miklós: Ó április, ó április


 

Jószay Magdolna : Április

        Április

Szürke fellegeket terelget a szél,

még csupán a naptár ír áprilist,
ám csak bennünket tréfál meg a tél,
a természet illata árasztja a frisst.

Bomladozó rügyek rejtik a tavaszt,
hó alól merészkedik a tulipán,
a tél fájón ragaszkodna még, és halaszt
napokat, heteket, de végzete, lám

utoléri lassan. Már csordul az eresz,
s cikázva érkeztek az első fecskék,
a kabátoknak is gyorsan melegük lesz,
hiszen ott fenn már tavaszt sóhajt az ég.

           /    Jószay Magdolna  /
                                              



Aranyosi Ervin : Április köszöntő

 Április köszöntő

Eljött az április,

bolondosan, szépen.

Nap sugara ragyog

az egyik kezében.

A másikban felhőt

csavargat, hadd sírjon,

s ihleti a költőt,

róla verset írjon!

Hát kedves április,

ami engem illet,

nézem szép világod,

ami verset ihlet.

Barackfa virágzik,

cseresznye bont lombot,

fű festi zöld színre,

a mezőt, a dombot.

Madarak dalára,

szélúrfi lejt táncot,

virágozni hív most

orgonát, akácot,

aranyeső szórja

aranyszín virágát,

sárgán irigykedve

lesi a világát.

Kék ibolya bújik,

nyurga fa tövében,

szőlőn új hajtások

sorakoznak szépen.

Tulipán és nárcisz

színezi a kertet,

csodás festményükhöz

szép színekre leltek.

Április, április,

te bolondos hónap,

reményt adsz a léthez,

szebb lesz majd a holnap,

Megtöltöd a létet

érzéssel, reménnyel,

feléleszted lelkünk

élő, tiszta fénnyel.

Bolondos április

vidáman köszöntünk,

 üres poharunkba

tiszta vizet öntünk.

Nevetéssel kezdünk,

vetéssel folytatjuk,

bizakodó hittel

önmagunkat adjuk.

                /   Aranyosi Ervin  /

                                               





Farsangi kiáltvány


 

Szuhanics Albert : Farsangi rigmusok

Farsangi rigmusok


Nyakon vágott ez a konyak,

legyetek ti hatékonyak!

Én egy litert bevedelek,

utána majd leheverek!

Ihaj-csuhaj! Juhéja!

Lángost eszik a béka!

Maszkabálból míg hazajutsz,

leválik a macskabajusz!

Édesanyám ki ne nevess,

imhol hol az orjaleves?!

Juhéja! Ihaj-csuhaj!

Megőszült az árvalányhaj!


A sok bortól ég a gyomrom,

a konyhában csetlem-botlom!

Arcom piros, orrom veres,

kicsi kincsem engem szeress!

Ihaj-csuhaj, juhéja!

Be ne ess a fazékba!

a maszkom rég leszakadt,

benn fekszem én a pad alatt.

Gyere rózsám, bújj be ide,

porzó leszek, te meg bibe!

Ihaj-csuhaj, juhéja,

megcsipkedett a héja!



Kivirágzik az én orrom,

igyál komám, rontom-bontom!

Van étel a fazékba`

bele ugrott a béka!

Ihaj-csuhaj, farsangolok,

meg ne lássanak a papok!

Jobb ha most már csendben leszek,

Petőfitől leckét veszek!

Hogyan írjam meg a rigmust,

el ne rontsam a jó taktust!

Ihaj-csuhaj kutyafül!

      /Szuhanics Albert /

                                         


Farsang

A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókedd éjféléig, a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtig (a húsvétot megelőző 46. napig) tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakodalmak, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották .A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.