Őszi akkordok
Ablakom előtt diófa sóhajt,
Ősz tépegeti dús koronáját,
Álmos fövenyre levelet hullajt,
Csak a csend hallja halk suhogását.
Valahol messze, blues zene szól,
Panaszos hangja lelkemig száll,
Zengő bariton karcosan dalol,
Egy szép régi nyár újra rám talál.
Pilláit zárja a fáradt vidék,
Ráterül az est sötét kabátja,
Sápadt fényekbe mélyed a környék,
Hangjegybe zárul szívem magánya.
Lassan elhalkul a rekedtes hang,
Végsőt jajdul a szájharmonika,
Este nyolcat üt a templomharang,
Csenddé válik a blues ritmusa.
(Szerző: Móra Gyöngyi)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése