Augusztusi fohász
Még
itt van az augusztus vélünk,
nyár ajka suttog nekünk,
Hogy nem hagy el sohasem minket,
s örökkön szeretkezünk.
Még
meztelen bőrünket
járja
forró szél finom keze.
Míg fényujjak által virágba
szökken a szív mezeje.
Még
hűs
vízben
jó megmártózni,
tikkad a szomjazó száj.
Még bűvös éj illata illan,
asszonyunk ajkainál...
De
közel a hűvös
szeptember,
apad az özönlő hév.
Óh, könyörgök pillangós nyárért,
adja meg ismét az ég!
Már
foszlik a tündéri álom,
s hűvösek a hajnalok...
Óh, augusztus, én újra várlak,
s bús pillám könnyben ragyog
/ Szuhanics Albert /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése