Október

 Október

Október az év tizedik hónapja a Gergely-naptárban. A latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc, utalva arra hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A népi kalendárium Mindszent havának nevezi, a protestánsok pedig gyakran a reformáció hónapjának (mivel Magyarországon október 31-én tartják a reformáció ünnepét). A katolikus egyház októbert a rózsafüzér hónapjának tekinti.

A nap alacsonyabban jár, mint nyáron, ezért kevesebb napsugár jut földrészünkre. A hónap végén a nap 24 órájából már csak 10 óra 3 percig van világos, tehát az éjszaka sokkal hosszabb, mint a nappal. A hosszú, hűvös éjszaka alatt lehűl a levegő és a föld, ezért ébredünk októberben didergő reggelekre.

A havi középhőmérséklet 10,9 Celsius.

Az átlagos csapadékmennyiség: 47 mm.

A napsütéses órák száma: 142.

Ahogy gyengül a napsugárzás, úgy lustulnak és tűnnek el a bogarak is. A méhek vagy a hangyák előre megépített fészekbe, bolyba bújnak, ha hidegre fordul az idő. A déli napsütés még előcsalogatja őket. Ha a kasban is hideg van, a méhek közösen tornáznak, hogy felmelegedjenek.

Októberrel kapcsolatos hiedelmek:

Derűs holdvilág, jó szüret.

Ha a fák másodszor is virágoznak, hosszú lesz az ősz.

Ha a hónap elején sok csillag esik, szép idő lesz.

Októberben zivatar: szeszélyes telet jelent.

Sűrű felhő eső nélkül: meleg idő lesz.

Ha a juhok nem akarnak kimozdulni az akolból, eső vagy hó jön.