Hónapokról versek ,idézetek .képek
Henry Wadsworth Longfellow:
Februári
délután
A
nap sötétlő,
már-már az éj jő,
megfagy a tócsa,
a víz, a nád.
A
felleg öblén
lobog a rőt fény,
s beizza a ház
sok ablakát.
A puha hó hull:
az út a hótul
nem látszik immár,
mindent belep.
A
néma pusztán
ködökben úszván
lassan kígyózik
egy gyászmenet.
Szól
a harangszó,
s oly messzehangzó
a bánatom, mint
a tompa hang:
árny
árnyra lebben,
bú sír szívemben,
zokogva kong, mit
a gyászharang.
/ Kosztolányi Dezső /
A februári hó dalol
Fehér
testem fagyban feszül,
hajnal körül jegesre hül.
A róka-talp, a nyúl-köröm
megcsúszik sima börömön.
De
dermedt testem érzi már,
hogy egyszer eljön egy sugár.
Ezer sugár jön, millió,
s dalolni kezdek én, a hó!
Ma
még erecskét csörgetek,
de holnap rönköt görgetek.
A vízmosáson, szirtközön
lerontok, mint zúgó özön.
Reszkess,
te part, hökkenj, te gát,
száguldok már a síkon át.
Tengerré nö folyó, patak,
s a vészharangok konganak!
/ Áprily Lajos /
Február 2. - Milyen időt jósol a medve?
E
népi hiedelem gyökere Erdélybe vezet vissza és onnan is tovább
Jókai Mórhoz, mert egyes nézetek szerint a ,,Nagy Mesemondó"
fantáziájában, pontosabban az ,,Az új földesúr" című
regényében
született meg az időjós
medve alakja, melyben így ír:
,,Van aztán egy napja a télnek, aminek gyertyaszentelő a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen ők megulgulnak; ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve - visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik; talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; - mert ez még csak a tél kacérkodása; mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett.
Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; hordja a szél a hópelyhet, csikorognak a fák sudarai, s a lóbált száraz ágon ugyancsak károg a fekete varjúsereg, mintha mondaná: reszkessetek, sohasem lesz többet nyár; a tél megígérte nekünk, hogy mármost örökké fog tartani; mi kivettük árendába a szelet, fújatjuk, amíg nekünk tetszik; a nap megvénült, nincs többé semmi ereje, elfelejtkezett rólatok! Kár várnotok! - Ha jégcsap hull a fenyők zúzmarázos szakálláról; ha a farkas ordít az erdő mélyén: akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét. Csak hadd fújjon, hadd havazzon, hadd dörömböljön: minél jobban erőlteti haragját, annál hamarább vége lesz. S a medvének mindig igaza van."
(Forrás: felsofokon.hu)
Február
Láttam a januárt a kertek alján,
Összeroskadva némán állt.
Aztán egy kis szél kerekedett,
S eltűnt véglet csendesen.
De jött helyette öccse február,
Rázta némán a szakállát.
Hullott hó, de közben olvadt,
Nagy sarat maga után hagyva.
Kis kertemben a hóvirág ragyog,
Helyhét kitárja a napon.
Zöld kis szára az ég felé nyúlik,
Suttogja a többieknek, gyertek ti is.
S hallgat rá a jácint a nárcisz,
Követi a többit az írisz.
Pedig még csalóka ez a napsütés,
Jöhet még kemény fagy, s szélsüvítés.
Február a botjára támaszkodva nézi,
Dobog, a természet szíve érzi.
Mindjárt itt a tél vége, a tavasz közeleg,
Duzzadnak a rügyek, az élet nem áll meg.
De ő még dolgát nem végezte el,
Várj csak tavasz, nagyon ne siess.
Eljön a te időd, várd ki türelmesen,
Majd ha elbúcsúztam, akkor gyere.
/Harpauer Márta /
Helló február
Drága
február, jó hogy itt vagy újra,
Ma reggel felébredtem egy madárdalra,
Most nem vagy olyan szép hófehér,
Az eső esik, hát a hó hol henyél?
Az
ereszről
csepegnek az eső cseppek,
Hol vannak a földig érő jégcsap hegyek?
Drága február, miért nem hoztál havat?
Remélem nem a márciusra bíztad a dolgodat?
A
februárnak még fehéren kell ragyogni!
Jó volna egy kicsit szánkózni!
Nézni a hatalmas hópelyheket,
És élvezni ezt a csodás telet!
Jó
volna, ha most kitombolnád magad!
Jó volna, ha tudnád a dolgodat!
Majd egy év múlva újra találkozunk,
Nem sokára a márciussal randizunk.
/ Hirth Éva /
Farsang farka kifejezéssel a farsangi időszak utolsó napjait illetjük. Ekkor zárul a báli szezon, elfogyasztjuk az utolsó fánkokat és elkezdjük a húsvétig tartó böjtöt. Tudj meg többet is róla!
farkas
farka
A vízkereszttől a húsvét előtti nagyböjt kezdetéig tartó időszak, a farsang a mulatozás időszaka. Ez volt a párválasztási és egyben az esküvői szezon is, mivel a húsvéti böjt idején már tilos volt táncolni és esküvőt tartani. Farsangkor a falvakban a bálokat tartottak, ahol a lányok bokrétát adtak a kiszemelt legénynek. Ha a fiúnak is tetszett a lány, azzal jelezte, hogy a farsang végén a kalapjára tűzte.
Farsang
farka ideje
A farsang farka kifejezés a farsangi időszak utolsó napjait takarja. Farsang farkának első napja a farsang vasárnapja. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvened vasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroska vasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (az ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görögkatolikusoknál).
Farsang
vasárnapján van a leghíresebb karneválok, pl. Velencei karnevál,
Riói Karnevál fő
attrakciója.
Hazánkban is több helyen ünnepelnek ilyenkor. Legismertebb a Mohácsi Busójárás, ami 2009-ben felkerült “Az emberiség szellemi kulturális örökségének” reprezentatív listájára.
Hétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot, ahol a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.
A
húshagyókedd,
a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja, a
farsangtemetés időpontja.
További
elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez
utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására). Ezen a
napon általában szalmabábut (kisze) vagy koporsót égettek,
jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
A
húshagyókeddet követi a hamvazószerda, amely a 40 napos nagyböjt
kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő
nap a torkos csütörtök,
bár ennek egy héttel korábbra kellene esnie.
A
farsang vasárnapjának dátuma minden évben változó, így tehát
a farsang farka is minden évben más időpontra esik.
Álarcosan
Hát
rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?
Bocsáss meg érte. Hisz ha tudnám,
A világ minden fényét s melegét
Szórva adnám.
Kastélyokat.
Pálmákat. Táncokat.
Ibolyákkal a téli Riviérát.
Vagy legalább egy-egy dús, összebújt,
Boldog órát.
De
most oly nehéz. Most egy sugarat
Se tudok hazudni, se lopni.
Vergődő és fénytelen harcokon
El kell kopni.
Az
Antikrisztus napjai ezek,
Csillog a világ szörnyű arany-szennye.
Röhögő senkik, balkörmű gazok
Szállnak mennybe.
S
én lent vergődöm,
és nem tudja más,
Hogy csöndem éjén milyen jajok égnek.
De légy türelmes. Jön még ideje
Szebb zenéknek.
Csak
légy türelmes. Maradj, míg lehet,
Váró révem, virágos menedékem.
Most álarc van rajtam, zord és hideg,
De letépem,
Vagy
szelíden, míg elfutja a könny,
Öledbe hajló arcomról lemállik,
S te ringatsz, ringatsz jó térdeiden
Mindhalálig.
/ Tóth Árpád /
Álarcosbál
Azt
kiáltja a kisbíró: Figyeljetek, emberek!
Álarcosbál lesz a héten, mind, ki mozog, eljöhet.
Kötelező ám az álarc, kinek nincs, az nem jöhet!
Készülődnek az asszonyok, fánkot sütnek szalagost.
Busót készít a sok férfi, arca legyen haragos!
Karcsi, Marcsi párba fognak, menyasszony és vőlegény,
Szalmabábut égetnek majd, az lesz ám az esti fény!
Marci bácsi, Terka néni nem érzi, hogy milyen vén.
Addig ropja kicsi és nagy, míg a csizma elszakad,
Ne törődj, ha mezítláb is, szóljon csak a haddelhadd!
Riasszuk hát el a telet, elég volt a hidegből,
Elköszönünk .Én is most már a táncoló seregtől.
/ Vári
Józsefné /
Farsang
Maszkabálon
maszkot öltünk,
táncolunk és flörtölünk,
letesszük a gondjainkat,
s újra vidámak leszünk.
Rohanó
életünkben
kell egy kicsi vidámság,
elődeink is így gondolták
ezért,a farsangot
ránk hagyták.
Megérkezik
minden évben,
vízkereszt után,
s velünk marad,
majd távozik,
húshagyó kedd éjszakán.
/ Márkus Katalin /
Farsangi bál
Gyertyaszentelővel kezdődik a farsang,
húshagyó keddig tart a mulatós, nagy hang.
Gazdag lányok Pestre farsangolni járnak,
bemutatják őket, gazdag férjet várnak.
Fényes
hintón jöttek bálozni a lányok,
járják a keringőt, terül bő szoknyájuk.
Nagy a felhozatal, lehet válogatni,
eladó legények tudnak is mulatni.
Táncba
viszik őket
a nyalka legények,
sürögnek, forognak, szédülnek szegények.
Egész farsang alatt báloznak a lányok,
itt cserélnek gazdát a nagy hozományok.
Nincs itt szegény leány, csak gazdag jár ide,
ha nagy a hozomány, el is kél ízibe.
Ha egy kicsit csúnya, pótolja a bankó,
ha fényes a birtok, hát az sem utolsó.
Farsang alkalmából vígan szól a nóta,
ne tegyél hát féket, prímás, a vonódra.
Minden héten húzzad a talp alá valót,
ne kíméld reggelig azt a rongyos vonót.
Hamvazószerdán
már a nagyböjt kezdődik,
ezért a hangulat itt ma betetőzik.
Mulasson, vigadjon ma éjjel mindenki,
mert holnap reggeltől nem mulathat senki.
Búcsúzzunk
a téltől,
táncoljunk,
vigadjunk,
a kegyetlen télre most már ne gondoljunk.
Várjuk a szép tavaszt, temessük a telet,
frissítsenek minket fel a böjti szelek.
/ Mészáros Lajos /
