Aranyosi Ervin : Cseresznye virág

 

Bezerédj Amália : Virágok

Virágok

Hóvirág.

Ártatlan kis virág vagyok,

A tavaszt én hirdetem;

Fehér kelyhemet föltárom,

Mihelyt a hó elmegyen.

Ibolya.

Zöld fű között a fák tövén

Elrejtőzve viritok én;

Mégis sokan fölkeresnek,

S bokrétába kötözgetnek.

Rózsa.

Én vagyok a büszke rózsa,

A virágok királynéja;

Elterjedve e világon,

Igen nagy az én családom.

Kamélia.

Idegen ország a hazám,

De itten is viritok ám.

Tenyésztenek a kertészek,

Télen igen sokat érek.

Katika sisakvirág.

Szép sötétkék virág vagyok,

Száramon sok sisak terem,

A gyógytárban hasznos növény,

Igen mérges a gyökerem.

Mák.

Ért magvamat mézzel főve

Süteménybe használják.

"Mákony" nevü altató szert

Tejnedvemből csinálják.

Piros gyüszüvirág.

Én is nagyon mérges vagyok,

Hozzám ne is nyuljatok;

Bár pirosló gyüszüimmel

Kertekben is viritok.

              /   Bezerédj Amália   /

                                                    

Ágh István : Búzavirág

 

Benedek Elek : A virágos réten

A virágos réten

Egymást átkarolva szépen,

Mennek a virágos réten.

Övék most az egész világ:

Nekik virít minden virág!

Jaj, Istenem, ha tehetnék,

A mi virág, mind leszednék;

Összekötnék bokrétába,

Édes mama kalapjába.

Ilus szedi, Teri fonja,

Mindkettőnek nagy a gondja:

Nem lehet, hogy mind leszedjék,

Válasszák hát a legszebbjét.

S mennek, mennek, mendegélnek,

Itt is, ott is szedegélnek.

"Jaj, ez is szép, jaj, az még szebb!

Jaj, Iluskám, még szedj, még szedj!"

Van már virág, több a soknál,

Az egyik szebb a másiknál.

"Elég volt már, elég volt már!

Gyerünk Ilus, a mama vár."

S egymást átkarolva szépen,

Haza sétálnak a réten.

Most csak övék ez a világ:

Van már a mamának virág!

            /    Benedek Elek  /

                                              

Benn Gottfried : Szelőrózsa

 

Virág idézet ( Osho )

 

Lukács Judit : Májusi orgona

 Májusom

Májusi orgona illatát hordja a szél , a természet teljes erejéből él,

Lüktet és lélegzik ,ontja napsugarát, szórja hegyeken völgyeken át.

Viszi a virágport , szórja szanaszéjjel , teszi ezt pompás szenvedéllyel ,

Hirdeti lásd , szebb a világ , minden mit tervezett hát valóra vált.

Nyílnak a szivekben csoda szerelmek , magányosok is társra lelnek ,

Tágulnak a szemek , látni akarnak ,nem állja útját semmi a pataknak.

Csobog és robog mossa a köveket , a fecskék most újra itt fészkelnek,

Lekerül a ruha , kivillan a váll , barnára süti a meleg napsugár.

Népes az utca , virul a táj , elmúlik minden ami nagyon fáj ,

Enyhülnek a téli mélyen lévő sebek , jó doktor mindenre a kikelet.

Ráncolt homlokok újra kisimulnak , utat mutatnak a nyomasztó gondoknak,

Esti szellő szabadba csalogat , lakói lesznek a téren a padoknak.

Kacajok szállnak , sok vidám nevetés , nem hagy nyugton a késztetés,

Hogy menj , fedezz fel új dolgokat , ne halassz semmit , éld át a napokat.

Ne túléld , használd azt ki , vár rád nagyon már ott messze valaki ,

Menj , siess , ne várj majd a holnapra , nincs más , csak ma van , ma!

Igen , tétova pillanatok gyorsan tovatűnnek , ne engedj a zord időnek ,

Cselekedj hogy nevethess , hogy szeretve ölelhess , hogy valaki

Karjában örömben fürödhess , hogy odabújhass , hogy kivirulhass ,

Magadból kivetkőzve bátran álmodozhass , érezhesd milyen jó

Egy szerelmesen súgott neked címzett kicsi szó , suttogó , alig hallható.

Ne mondj le róla , ne hallgass az oktatóra ki mint él , úgy itt él , te most

Tegyél a holnapért , hogy minden hónap május legyen , ha máshol

Nem is de a te szívedben , mindig viruljon a május illata , orgonák

Nyíló pompás zamata , égjen lelkedben az akarat ,te éled a saját sorsodat!

Május , kimondani is oly jó , lelkesítő pezsdítő és biztató , most hunyd

Le a két szemed , itassa át a lelkedet a tavaszi lágy lehelet , hagyd

Hogy érezhesd forró vágy járja át a testedet , s nézd már repít is

A képzelet , leküzdve a messzeségeket , átugorva szédítő mélységeket.

Menj , most eljött a pillanat , ne tétovázz válts való álmokat , hidd ,

Hogy ez már régóta jár neked , felejts el minden előitéletet , harcod

Feledd , azt befejezd , nincs hátra más csak az elszánt cselekedet,

Igy megleled szerelmedet , ne késlekedj , mert elveszítheted , most

Még mentheted , utána már csak kérheted , egy csoda adja vissza neked!

                                     

                                        /  Lukács Judit  /

                                                                        

Gyümölcsösben...

 

Virág illemtan

 Virág illemtan:

Színek szimbolikája

A mai modern világban virágok színeinek szimbolikájáról beszélni kissé idejemúlt kérdés, ugyanis a virágkötészet sokkal szabadabb, tágabb értelmezést képvisel, mint korábban. Alapvetően azonban érdemes megemlítenünk az egyes alapvető színek jelentését. Eszerint a fehér tisztaságot, ártatlanságot jelképezte, a zöld a reményt és a létezést, a vörös a szerelmet és a szabadságot, a sárga a hamisságot és az irigységet, a rózsaszín a szerelmet, a sötétkék a hűséget, a violaszín a barátságot és a vágyakozást, a fekete a komolyságot, a halált, a bánatot.

Hány szálat?

Ha egy szál rózsát adunk, ügyeljünk rá, hogy az hosszú szárú legyen.

10 szál alatt páratlan számú szálból készíttessünk csokrot, 10 szál felett ez már mindegy.

Első randira mit illik?

Fiatal lányoknak illik fehér vagy halvány színű virágot ajándékozni. Az első találkozásokra még csak véletlenül se vigyünk tűzpiros virágot, - a szenvedély jelképét - mert nem biztos hogy valós érzelmeket tükröz.

                                                 

          

Lesznai Anna : Elviharzott május

 Elviharzott május

Be jó, hogy már lehervadt

A gesztenye virága,

Kopár kocsány mered

A sűrű lomb között.

Viszi már az idő,

A fürge díszletes,

Virágos szőnyegét...

Május elköltözött.

Május, be jó, hogy elmulsz!

Gyötrelmes ünneped

Öröklétszomjazó,

Száguldó pillanat.

Most tisztább lesz a menny,

Sötétebb lesz a lomb

Lassúbb a szívverés,

Az árnyas fák alatt.

Dús sátor a fasor már

Nem bűvösen lefoszló

Fátyol, melyen körösztül

Vakítón néz az ég.

Csalogánydal-átszőtte

Vergődő éjjeleknek,

Nem kell többé viselnem

Csalánszőr köntösét.

Melegség dől a napból

A magbavált világra,

Nem szitálnak szívemre

Szúró fénygyöngyszemek.

Gyors feslésű virágok

Nyomán nem kell sietnem

Kábult processzióban...

Békén pihenhetek.

Oly nehéz a tavasz,

Virággal és halállal -

Jöjj már foszlós egeddel,

Reszkető nyári dél.

Mikor megáll a nap,

S egy nagy szent pillanatban

Örök életre eszmél

Fűszál és falevél.

A légben mozdulatlan

Csügg pehelyszárnyú lepke,

Lelkem üvegharangján

Alélva csügg a lét.

Minden termékenyült már,

A vergődő világra

Reá teszi az Élet

Nyugtató nagy kezét.

Mintha szava eredne:

"Íme, minden megérett,

Íme, minden betellett,

S le még semmi se hullt.

A kéj most megfogamzott,

A dal most el nem hangzó,

S egymás mellett fakadnak

A jövő és a múlt."

        /  Lesznai Anna  /

                                        

Szerettem a májust

 

Bertók László : Leesett a májusi hó

Leesett a májusi hó

Ó mindenható technika

leesett a májusi hó

megint csak rosszabb ami jó

s lobog rajta a pántlika

söpörné az ember fia

visszafújja a rádió

akkora a kertben a szó

vacog benne a dália

te aki mindenek ura

te tudod hogy elrontható

de ha a baj nyilvánvaló

minek a mennyei duma?

s ha úgy is megy a masina

a gondolat mire való?

                 /  Bertók László  /

                                               

Május

 

Juhász Gyula : Májusi óda verse

 Májusi óda verse.

Ó emberek, az élet oly rövid,

Az utak végén az örök rög int.

Jó volna egyszer, végre, tudni már,

Hogy szomorú fejünkre itt mi vár?

Isten nevében az ember felett

Száz zsarnok ítélt és kevélykedett.

Jó volna egyszer kipróbálni még

Az Ember jussát, az Ember hitét!

Harangok, ágyúk, szuronyok helyett

Zengjen, ragyogjon már a szeretet!

Határok helyett a határtalan

Jóság, amelynek igazsága van!

Kaszárnyát, börtönt lerombolva mind,

Szárnyaljanak egekbe álmaink!

Versnek, zenének szárnyán szálljanak

Az Isten szabad sátora alatt.

Vörös májusra vígan zöldelő

Szabad májust hadd hozzon a jövő!

Legyen majális minden napodon

Ó Ember, hittel én ezt dalolom.

Hittel, reménnyel május ünnepén,

Ó Ember, Testvér, be szeretlek én!

             /     Juhász Gyula    /

                                                         

Május van

 

Vidor Miklós : Májusi kert

 Májusi kert

Nem alhatol

a májusi kert

hangjaitól

éjszaka sem.

Hányféle fütty:

rigók, seregélyek, cinkék!

S ami fölcsattog,

nem is ének,

torokpróba csak,

csöpp jeladásnyi

zászlója a reménynek,

mit a tél

ez idén se tudott elásni.

Zöld levelet

lengetnek a szelek,

aztán lehasalnak a fűre.

Megszólal a tücsök

reszelős hegedűje.

Üzennek

mindég ugyanazzal a dallal

a végtelennek.

Mióta

színét váltja a tájék,

s rügyek,

madarak

nyitják ki szemüket

a nap alatt,

hogy be ne teljenek vele

éjszaka se!

És végtelen változatokkal

trillázza az örök-egy dalt

a májusi kert

             /  Vidor Miklós /

                                            

Ady Endre : Fagyosszentek

 

Varázslatos május

 

Május ígéret hava

 

Május

Május, Ígéret Hava, Pünkösd-Tavaszutó Hava 

Május hónap neve a római Maja, a termékenység istennőjének nevéből ered. De hívjuk még: Ígéret havának - Tavaszutó havának és Pünkösd havának is. E hónapot a szerelmesek havának is nevezik.

Májusban több ünnepet, jeles napot tartunk számon, és sok kedves, szép, régi eredetű népszokás is kötődik a hónap harmincegy napjának egyikéhez, másikához.

Május 1.

A májusfa, jakabfa, hajnalfa a tavasz, a természet újjászületésének a szimbóluma, de jelenti a lányok elismerését, a nagylányokhoz való tartozást. A fiatalság tavaszi örömünnepe május elseje, a májusfa állításának ideje. A XV. századtól kezdődően szólnak forrásaink májusfa állításáról, az idegen eredetű szokás azonban bizonyosan régebbi. Egy XIX. századi szokásgyűjtemény a májusfa eredetét így írja le: ,,Szent Jakab és Szent Fülöp midőn térítgetni jártak, útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon; ezt ebbeli cselekvényeért a pogányok tisztátalan személynek nyilvánították s rágalmazták. A leány azonban, hogy elűzze a gúnyolódókat, elővette vándorbotját, letűzte a földbe, előtte letérdepelt, imádkozott, s erre alig múlt el egy-két óra, midőn a pogányok szeme láttára a leszúrt bot kizöldült. Ez volt Szent Jakab apostol napja (május elseje) virradójára. Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani, még pedig ha lehet, észrevétlenül".

Egyes helyeken valóban minden lánynak külön májusfát állítottak a legények. Éjszaka vágták ki az erdőn a fát, és május elsejére virradóra többnyire titokban állították fel. A két világháború között -polgári hatásra - divatba jött május elsején a szerenád, az éjjeli zene.

  A májusfa lehet sudár, esetenként kérgétől megtisztított fa, amelynek csak a tetején hagyták meg a lombját, vagy virágzó, zöldellő ág. Az udvarlási szándék komolyságát jelentette a fa fajtája, nagysága. A Nyugat-Dunántúlon valamint a Felvidéken a május elsején állított fát többnyire pünkösdkor bontották le.