❄☃️Üdvözöllek
december☃️❄
A
tél, december kezét fogva, csöndesen ballag be a természet
ösvényeire. Léptei nehézkesek, szemei fagyosan csillogók, deres
szakállából pedig csilingelő
jégkristályokat perget az erdők,
mezők
lakóira. Kora reggelre fehér zúzmara ruhába öltözteti a sápadt
fűszálakat,
a mély álmunkba szenderedett fák és bokrok kesze-kusza ágacskáit,
és, ha észak felől
társai is megérkeznek, hófehér dunnával takarják be a tájat.
Ez a puha takaró pedig rengeteg titkot, számtalan mesét rejthet
annak, aki ismeri az erdők,
mezők
lakóit. A vadak lépteinek tisztán kivehető
nyomai rejtőznek
a hófödte talajon. Őzek,
szarvasok, vaddisznók patáinak lenyomatai, rókák, borzok, nyestek
tappancsnyomai árulják el a fagyos éjszaka, a didergő
nappal titkait. Ha pedig szerencsénk van akár a mókusok apró
lépteinek emlékeit is megfigyelhetjük.
Az
erdők
ösvényei csöndesek. Olykor csak a harkályok neszei szűrődnek
tova, hiszen legyen bármilyen hideg, a beteg fákat ilyenkor is
gyógyítani kell. Mellkasukat kopogtatják, miközben bőszen
hallgatóznak, hol lehet a baj okozója. A szajkók is
meg-megszólalnak, recsegő
veszekedésük, veszélyt jelző
hangjuk pillanatok alatt felveri az erdő
némaságát. A fák, a bokrok ágai között madarak motoznak. Fagy
ide vagy oda, az éhség nagy úr. Szinte egész álló nap mozgásban
vannak és betevő
után kutatnak az őszapók,
a csuszkák, a cinegék, a fakuszok, az ökörszemek, az erdei
pintyek. Piciny testüknek, aprócska lényüknek nagy kihívás
minden egyes fagyos éjszaka. A cudar idő
észrevétlenül lopja el erejüket, ha pedig szervezetük nem tud
hozzájutni a szükséges betevőhöz,
az akár az életükbe is kerülhet. Éppen ezért, az erdő
rengetegében élő
kis tollasok, a rövidre szabott nappalt, a pár óra világos
időszakot
szinte csak azzal töltik, hogy a szükséges betevőjüket
fel tudják kutatni. Azonban, ha a Napocska langyos sugarainak
sikerül előbújni
a felhők
mögül, és gyöngéden végig tudják simítani a fák rengetegét,
a madarak piciny csőre
csacsogása nyílik. Amikor meglátják a Napocska mosolygó arcát,
őket
is egy kis boldogság keríti hatalmába. A csuszkák füttyre
nyitják csőrüket.
A nagy fakopáncsok szívében valami megmozdult és tán
idejekorán, félénken dobolni kezd egyik-másik hímecske. A
csízek, a tengelicek, a süvöltők,
a cinegék szerényen csacsognak, mely hangok, mint az aprócska
csengettyűk
úgy csilingelnek.
Az
előttünk
álló hónap sok szép pillanatot, az esztendő
legszebb ünnepét, és a kiadós havazás reményét is magában
hordozza. Hiszen hiába van álomba szenderedve a természet,
végeláthatatlan ösvényei megannyi csodát rejtenek még a
legdermesztőbb
napokon is.
.gif)
.gif)