Dsida Jenő : Súgás az ősznek

 SÚGÁS AZ ŐSZNEK

Ősz, te sokat tudsz:

mert sétálsz furcsán és hallgatagon,

s hervasztó, irgalmatlan

szomorú szemeiddel

befigyelsz minden ablakon.

Ősz, te sokat tudsz,

s tudásod soha el-nem-vehető,

mert a halottak nagy-erősek

és tanítód a temető.

Ősz, te sokat tudsz

és ajtómat ha titkon benyitod,

mellém lopózva böngészed ki,

miket szitálón, csöndesen

a papírra írok.

Ősz, te sokat tudsz,

de most nyílik a szám

s oly valamit súgok,

mit te se tudsz talán:

Most, hogy üvöltő, lázadt szél rohan

köd-váraktól köd-várakig,

van egy búsongó kis fiú,

van egy sóvárgó kis fiú, -

- ki ibolyákat álmodik.

Szatmár, 1924. szeptember 

              /   Dsida Jenő    /

                                              

Szent Mihály napi szólások

 

Ady Endre : Az ősz muzsikája

 

Pósa Lajos : Ősszel

 Ősszel

Fecskemadárt tudakozom:

Hová készül olyan nagyon?

Csak azt mondja csicseregve:

Szép virágos napkeletre.

Kérdezem a falevelet:

Mért oly sárga? Talán beteg?

Azt feleli a falevél:

Nemsokára viszi a szél.

Ne szállj, kedvem a fecskével,

Sem a sárga falevéllel,

Majd visszajön még a fecske,

Lesz még a fán levelecske!

                            /  Pósa Lajos  /

                                                     

Őszi rózsa: Pósa Lajos

 

Csorba Győző :Tevékeny ősz

 TEVÉKENY ŐSZ

Szó sincs itt semmiféle gyászról az ősz

teljes iparkodással ténykedik:

szervezi a kerti brancsot a kezdőket

kitanítja a haladókat emlékezteti

s fokozatosan adagolja

a kopárságot hideget olykor

a gürcölésbe csöpp játékot is kever:

például ökörnyálat úsztat szusszanó

sündisznóval zörgeti végig az avart

s a gyöngyvirág-tövön piros bogyót fakaszt

De persze többnyire mégiscsak dolgozik

hogy meglegyen aminek meg kell lennie:

az ál-halál a visszatartott lélegzet

a tág-üres terek a hasznos türelem

mikor majd agresszíven és hatalmasan

a zúzos talpú tél megérkezik.

                       /  Csorba   Győző   /

                                                           

                                                          

                                                        

                                                          

Leander Kills - Hull az elsárgult levél - Leander 10

Sík Sándor : Az első sárga levél

  Az első sárga levél

A fák alatt feküdtem,

Merengve fölfelé.

Hát ellibeg fölöttem,

Bénán, aszály-ütötten

Egy sárga tölgylevél.

Könnyelmű szél zilálja

Az asszu lombokat,

De nem leng több utána,

Csak ő az ősz leánya,

Az első áldozat.

Egyetlen, aki lenni

S nem-lenni is megért.

Valami hívja menni

- Menni-e vagy pihenni? -

Nem kéri, hogy miért.

Mért éppen ő az első?

És mért ilyen korán?

Mért nem dajkálta eső

Kis életének első

És utolsó nyarán?

Nem kérdez és nem lázad,

Panasza, könnye sincs.

Hűlt erein alázat

Halk zizegése bágyad

És lelkemen legyint:

"Törvényemet betöltöm:

Édes volt odafönn,

És jó lesz lenn a földön.

Azt, ami lesz, köszöntöm,

Ami volt, köszönöm."

                 /   Sík Sándor    /

                                          

Ősz

 

Ősz

 "Ez az én időm, áttetsző, ragyogó, szelíd csillogású szeptember.

Édes a levegő, a színek, a nap. Valami egészen különös édesség van a levegőben,

harapni, enni lehet." (Gyarmati Fanni)