Sík Sándor : Júniusi körte
Júniusi
körte
Mint
a kora érő
júniusi
körte:
Incseleg
a lomb közt ígéretes zöldje,
De
ha leszakítod, savanyú is, fás is,
Képmutató
zamatába ínyed belevásik:
Látod, Uram, látod, ilyen vagyok én is.
Ahhoz,
ami lennék, fiatal is, vén is.
Fiatal
is: hamar-lángú, hamarosan hüllő,
Vénecske
is: sápítozó, suton ülő.
Hiába hernyózol virrasztó kézzel,
Hasztalan
öntözöl mindennap mézzel,
Haszontalan
porhanyítod köröttem a földet:
Maradok
én, Uram, a te hálátlan zölded!
Akiért annyi verítéket óntál,
Csak
ilyen, Uram, ez a félszeg kontár.
Igéid
ellen kéreg a bőre.
Jótét
helyébe jót ne várj tőle.
Jóakarat, hiszen, volna elég benne,
Csak
az akarattól akarás is telne!
Egy
akarás sarkába szegődne
a másik,
Futná
a vetéstől
egész
aratásig!
Ilyen
ütődött,
Uram, szegény szolgád!
Maga
módján hiszen tervezgeti dolgát,
Kantározni,
nekimenni nem is akad párja,
Csak
a dolog derekát már a jó égtől
várja.
De hisz, édes Uram, te vagy az az ég is.
Te
tudod, hogy akármilyen, tied vagyok mégis.
Hozzád
futok akkor is, ha a lelkem vádol.
Langymeleget,
Uram isten, ki ne vess a szádból!
/ Sík Sándor /
Jószaj Magdolna: Júniusi délután
Júniusi délután
Meleg kora nyár, késő délután…
a nap fénypászmái aranynyílként
törnek utat a tóparti erdőben
a hatalmas lombkoronákon át.
A látvány már-már őstermészeti,
bár itt-ott a civilizáció nyomai
tompítják az idill hatását…
Hangos madárkoncert fonja át
a szívek bennrekedt szavát,
úgy tűnik, két jó barát
a madárdal s a szívdobogás -
csak a természet neszez,
míg kezed kezemre talál…
Faágak közt cikkanó barnaság,
kecses kis mókus röppenve futkos,
szembenézve velünk, meg-megáll…
percekig csendben bámuljuk a csodát,
s egyszer csak eltűnik az óriás
lombok közt, mókás farkával integet -
így ajándékozza meg a természet
a szépségre szomjas szíveket -,
vele groteszk ellentétben csap le
egyre sűrűbben és fájdalmasabban
a kiéhezett szúnyogsereg…
egy darabig küzdünk velük,
majd feladva a romantikát s vele
az erdei sétát, indulni készülünk.
De még kapunk a természettől néhány
feledhetetlen pillanatot:
láthatjuk az épp lenyugodni készülő
hatalmas, vörös napkorongot,
amint narancs-vöröses palástját
szétteríti a látóhatár fölött,
a béke és nyugalom érzését kelti
bennünk - s ember és természet között.
/ Jószaj Magdolna /
Június
Kalandozás
a kalendáriumban és más érdekességek-Június
Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek
(részlet)
A futó évek margójára - Juno istennő hónapja
A június hónap nevének származtatásánál már maguk a rómaiak is zavarban voltak. Egyesek a régi római ,,Junius"-nemzetség nevéből eredtették, amelynek leghíresebb tagjai: L. Junius Brutus, a római királyság intézményének megszüntetője, továbbá a két fivér - M. Junius Brutus és D. Junius Brutus - voltak, tudvalevőleg Julius Caesar gyilkosai. Miután ez a Marcus Junius Brutus a naptárt reformáló Caesarnak természetes fia volt, lehetségesnek kell tartanunk, hogy az új kalendáriumban róla nevezték el a június hónapot. Amikor azonban ez a Brutus a saját természetes atyját politikai okból meggyilkolta, akkor őt már nem tartották arra méltónak, hogy az egyik hónap az ő nevét viselje, s ettől fogva - főként Ovidiusnak, a költőnek befolyása alatt - Juno istennőről származtatták a hónap nevét. Ovidius kimondottan ,,mensis Junonius"-nak, Juno istennő havának mondja.
A névnek ez az átmagyarázása annál könnyebben ment, mivelhogy Juno istennő is beletartozott Mars, Venus és Juppiter famíliájába (akiről a márciust, az áprilist és az eredeti május hónapot elnevezték), hiszen Juno istenasszony Juppiter nővére és felesége volt (a római istenek ebben a tekintetben nem nagyon voltak válogatósak), a házasságnak és a születéseknek védőistennője, azonkívül pedig a csillagos égboltnak is királynője.
Forrás: http://jelesnapok.oszk.hu
Csodás június
Csodás
június, hozz nekünk valami szép időt!
Májusban
oly sok eső
esett!
Ma
csodás
reggelre ébredtem a napot ismét látni véltem, elmúlt egy újabb
hónap, s most június első
napja van!
Májusban
az eső
hullott, de júniusban
ragyogás legyen!
Mert
napot kérek, napot hogy nyíljon a sok virág, s az emberek arcán
újra mosoly legyen!
Elmúlt
már egy újabb hónap, s ami abban rossz volt magával vitte, s itt
egy új ami remélem csak mosolyt hoz!
Csodaszép
reggelt mindenkinek!
Csuka Zoltán: Június
Június
Édesen csurran a nyár a tájon,
mint cukordinnye, mézes a fény,
semmi se moccan, most nincs, ami fájjon,
duzzad az élet a föld kebelén.
Lány megy az úton, a válla kigyullad,
pattan a lángja, s a rét peremén,
míg kaszája a rendbe fullad,
lobbanó szemmel áll s ég a legény.
Mintha
az élet most újra születne,
s percnyi se lenne mögötte a múlt,
s szállva is állna, keringve örökre
csillag, mely égve az égbe kihullt.
/ Csuka Zoltán / 
Vörös Judit: A gyermek mosolya
A
gyermek mosolya
Gyermek mosolyában
ott
az egész világ,
tündöklő,
zöld
mezők
és
rengeteg virág.
Napfény melegsége,
szellő
suhanása,
tiszta
éjszakában
csillag
ragyogása.
Nincsenek még árnyak,
súlyos,
nehéz dolgok,
ártatlan
kacaját
nem
felhőzik
gondok.
Hogyha rád mosolyog,
felvidul
a lelked,
meghaltnak
hitt álmok
újra
élnek benned.
/ Vörös
Judit /
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)