Szerencsés Tünde : Gyermeknapra

Gyermeknapra

Súgnak-búgnak a fák,

Dalt dúdol a fűszál,

Szájról szájra jár a hír,

Minden ünnepelni hív

Sok apró gyermeket,

Nagyot és öreget,

Szülőknek szemük fényét,

Szívüknek reménységét.

A Nap sokszor ragyogjon rátok,

Hozzon a holnap boldogságot,

Ne tudjátok meg, mi a bánat,

Szomorúság ne vessen nálatok ágyat,

Legyetek olyanok, mint a pacsirta,

Szabadon szálljatok dalolva,

Csillogjon apró szemetek,

Lássunk benne örömet,

Legyen egészséges éltetek,

Isten éltessen minden gyermeket!

                /    Szerencsés Tünde  /

                                                      

Május legszebb hónap!

 Sokat szerint május a legszebb hónap. Nézzük, honnan eredeztetik a nevét!

Májust egyesek szerint Maia római istennőről nevezték el, aki a termékenység istennője. Más vélemények szerint Maia férfi párja Maius is a névadó. A hónap jelképe a zöldruhás, virágfüzéres ifjú, jobbjában az Ikrek rózsakoszorús emblémájával, baljában kosár, tele eperrel és más májusi csemegékkel. Az év ötödik hónapja. Régi magyar neve: Pünkösd hava., a székelynaptár szerint az ígéret hava.

                               

                 

Gyulai Pál :Májusban

Májusban

Az Isten ád tavaszt és ifjúságot,

Szívnek szerelmet és lombnak virágot:

Oh szép tavasz, szép ifjúság!

Hadd reszkessen szív és lomb örömében,

Hadd nyiljék rajtok szerelém, virág!

Hajnalsugár száll szívhez és virághoz

És aranyport és arany álmokat hoz,

Mosolyogva nyílnak kelyheik,

A föld tavasszát, éltök ifjúságát

Egy hő sóhajban s könnyben érezik.

Szelíd holdfény enyhít borongó éjet

És édes dallal édesebb csók ébred

Szellők vágyó fuvalmiban;

Elaludt rég, mi fáj, zajong és fáraszt,

Csak a szerelem éber boldogan.

Ne gúnyolódj', hogy a virág elhervad,

A szív érez csalódást és fájdalmat,

Bús száraz ág lesz mindenik,

S csak gyászos hollók serge száll reájok,

És vad szélvészek vivják, tördelik.

Csak mondhassák: virágoztam, szerettem

Hajnal- és holdfény ragyogott felettem,

Enyhültem csókon, harmaton,

S hulló levél közt, szélvészek zajában,

Tavasz szép napja, rólad álmodom.

                    /  Gyulai Pál  /

                                              

                                                  

Reményik Sándor :Pünkösdi Szomorúság

 

József Attila : Pünkösd Előtt

PÜNKÖSD ELŐTT

Szent, éhes lelkem, pünkösd ünnepére,

Mint jóllakott tuzok, magadba hullva

Feledd, hogy büszke, forró szárnyadat

Cibálja, tépi vérek irigy ujja.

Hiszen tudod már mi a Végtelenség:

A Végtelenség az a magyar bánat

S hiába vergődsz haló hattyuként,

Szomorúbb lélek búsul majd utánad.

Ha idejöttél, tündökölj s dalolj csak,

E végtelen vízen büszkébben usszál

S csudáljanak, hogy méltóbban repül

Zilált szárnyad az égi Sziriusznál.

Szent vagy s ha mégis lenyilaz az Éhség,

Mint vadludat rozsdás vessző találja,

Ne sírj, dalold el híres éneked,

Hogy nyögve várjanak újabb csodára!

1923. máj. 18.

                /    József Attila   /

                                                        

Juhász Gyula: Május ünnepe

 

Váci Mihály :Május

Május

Széles szeleket

az ég tereget:

kibomlik a fény lobogója.

Tapsos levelek

csapnak tenyeret:

fellép a Nap a magas dobogóra.

Láng jegenyék

friss lelke ég,

kifeszítik az égre az út-szált,

és sorakozva

mennek a dombra,

s kivágják az égre a harsona hurrát!

Himnuszokat énekelők,

mennek a felkelt tájak előtt:

madarat csalogat zokogásuk.

Viharban vezérek.

A szelekbe tévedt

bokrok bodorodnak utánuk.

Szítja az álnok

szél bennük az álmot:

üvölteni, fájni,

a fényre kiválni!

- Gyökerüknél fájnak az árkok.

Gyönyörű göngyölű

fátylakban  az akácok, az áldott arák,

mennek a mennynek

elérni a fényre kitárt kapuját.

Fésülve a füzek,

az aranyhajú szüzek:

rajtuk a rügyek aranykönnye patak:

hegedülik

a fejfákra kottázott dallamokat.

Parti angyalraj:

ég tűzű hajjal

tetten érve remegnek a nyírfák:

térdeik közt

feszített ki a szél sikolyos hintát.

A büszke ekék

tekintete ég,

s a gazok gyökerét szaggatva vonulnak.

Utánuk örök

sorban a zömök

barázdák egymás vállára borulnak.

Esküre ujjak:

a fényre kinyúlnak,

fogadalmat súgnak, a hű búzaszálak:

s a tavasz írt

jelszavait

egekre terítve a vadludak szállnak.

              /     Váci Mihály   /

                                               

Májusi fagyosszentek

Májusi fagyosszentek

Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.) és Bonifác (május 14.), vagyis a fagyosszentek a kertek rémei, hiszen olyan hírben állnak, hogy a lassan és fokozatosan melegedő, csaknem nyári idő után újra visszahozzák pár napra a hajnali fagyokat, ami egyetlen tavaszi növénynek sem kedvez. A négy fagyosszent tehát könnyen elronthatja a szép májusi napsütésünket. Na, de bánkódásra semmi ok, hiszen a nyár melegét nem befolyásolják

                                                         

Weöres Sándor: Fagyosszentek

 

Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz