Vidor Miklós : Májusi kert

 Májusi kert

Nem alhatol

a májusi kert

hangjaitól

éjszaka sem.

Hányféle fütty:

rigók, seregélyek, cinkék!

S ami fölcsattog,

nem is ének,

torokpróba csak,

csöpp jeladásnyi

zászlója a reménynek,

mit a tél

ez idén se tudott elásni.

Zöld levelet

lengetnek a szelek,

aztán lehasalnak a fűre.

Megszólal a tücsök

reszelős hegedűje.

Üzennek

mindég ugyanazzal a dallal

a végtelennek.

Mióta

színét váltja a tájék,

s rügyek,

madarak

nyitják ki szemüket

a nap alatt,

hogy be ne teljenek vele

éjszaka se!

És végtelen változatokkal

trillázza az örök-egy dalt

a májusi kert

             /  Vidor Miklós /

                                            

Ady Endre : Fagyosszentek

 

Varázslatos május

 

Május ígéret hava

 

Május

Május, Ígéret Hava, Pünkösd-Tavaszutó Hava 

Május hónap neve a római Maja, a termékenység istennőjének nevéből ered. De hívjuk még: Ígéret havának - Tavaszutó havának és Pünkösd havának is. E hónapot a szerelmesek havának is nevezik.

Májusban több ünnepet, jeles napot tartunk számon, és sok kedves, szép, régi eredetű népszokás is kötődik a hónap harmincegy napjának egyikéhez, másikához.

Május 1.

A májusfa, jakabfa, hajnalfa a tavasz, a természet újjászületésének a szimbóluma, de jelenti a lányok elismerését, a nagylányokhoz való tartozást. A fiatalság tavaszi örömünnepe május elseje, a májusfa állításának ideje. A XV. századtól kezdődően szólnak forrásaink májusfa állításáról, az idegen eredetű szokás azonban bizonyosan régebbi. Egy XIX. századi szokásgyűjtemény a májusfa eredetét így írja le: ,,Szent Jakab és Szent Fülöp midőn térítgetni jártak, útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon; ezt ebbeli cselekvényeért a pogányok tisztátalan személynek nyilvánították s rágalmazták. A leány azonban, hogy elűzze a gúnyolódókat, elővette vándorbotját, letűzte a földbe, előtte letérdepelt, imádkozott, s erre alig múlt el egy-két óra, midőn a pogányok szeme láttára a leszúrt bot kizöldült. Ez volt Szent Jakab apostol napja (május elseje) virradójára. Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani, még pedig ha lehet, észrevétlenül".

Egyes helyeken valóban minden lánynak külön májusfát állítottak a legények. Éjszaka vágták ki az erdőn a fát, és május elsejére virradóra többnyire titokban állították fel. A két világháború között -polgári hatásra - divatba jött május elsején a szerenád, az éjjeli zene.

  A májusfa lehet sudár, esetenként kérgétől megtisztított fa, amelynek csak a tetején hagyták meg a lombját, vagy virágzó, zöldellő ág. Az udvarlási szándék komolyságát jelentette a fa fajtája, nagysága. A Nyugat-Dunántúlon valamint a Felvidéken a május elsején állított fát többnyire pünkösdkor bontották le.

                                                

Szép Ernő : Tavasz

 Tavasz

Első nap ibolya

Kankalin a másnap

Margarétát hínak

Harmadik pajtásnak.

Első nap gesztenye

Második a bodza

Harmadik délután

Az orgonát hozza.

Első nap a béka

Második a fecske

Megszáll a pillangó

A harmadik este.

Álom az első nap

Csudálat a másik

Harmadik hajnalra

Szívem szakadásig!

          / Szép Ernő /

                                   

                            

                                      

Tavasz

 

Csodálatos természet tavasszal

 Minden esztendő tavaszán izgatottan várom az erdők mélyén élő, színes virágok újjászületését. Kedvező időjárás estén már február végén elkezdik szirmaikat bontogatni a téltemetők, a kikeleti hóvirágok, melyeket sorra követnek a többi, korán életre kelő fajok.

a virágok színes pompája sok örömteli pillanattal kárpótolt. A lombfakadás előtt nyíló virágok már mind ébren és teljes szépségükben álldogáltak a sudár fák óvó védelmében. Odvas és ujjas keltikék, erdei ibolyák, erdei madársóskák, erdei kutyatejek, erdei szélfüvek, foltos kontyvirágok, különleges szépségű tavaszi lednekek, piros árvacsalán, kerek repkények, fehér acsalapuk, üde sárga színű salátaboglárkák, bogláros szellőrózsák és egyedi megjelenésű kónya vicsorgók színesítették a megfakult avart. Az erdő mélyén halkan csörgedező kis patak mentén pedig, élénk sárga színű a mocsári gólyahírek álldogáltak csodaszép tavaszi virágcsokorba sokasodva.

                                 

A fák ágai már nem csupaszon álldogálnak, apró üde zöld levelek díszlenek rajtuk, a vadkörte, a vadalmafák és a kökénybokrok pedig hófehér virágba öltözve csalják a nektárjukra éhes rovarokat, és a turisták tekintetét. Gyönyörű ilyenkor a táj, a tavasz és a természet újjászületése valami csoda, mely szebbnél-szebb kincseket tartogat mindenki számára, aki az ösvényeit járja.

                                              

                                          

Tavasz

 

Viktor Hugo : Lásd, érdes ez az ág

Victor Hugo

LÁSD, ÉRDES EZ AZ ÁG

Lásd, érdes ez az ág, fekete; és a mennyből

az esővíz csupasz kérgére szüntelen dől;

de várj csak, megy a tél, s meglátod azután:

átüti egy levél kemény görcsét a gallynak,

véknyan, törékenyen, s te kérded: hogy fakadhat

ily zöld, ily gyönge rügy ilyen fekete fán?

Kérdezd, szerelmesem, kérdezd meg tőlem akkor,

hogy jaj! már kérgesen, érdesen annyi bajtól

lelkem, ha átsuhan rajta leheleted,

mért űzi, szökteti szikkadt nedveim újra,

mért tárja szirmait, és virágba borulva

s eléd hullatva mind, miért hajt verseket?

Mert törvénye van itt az életnek, a sorsnak,

mert a holdtalan éj majd megleli a holdat,

mert minden mély apály új hullámot dagaszt,

mert szélnek kell a fa, szellő a leveleknek,

mert annyi kín után mosolyod rám vetetted,

mert múlóban a tél meghozta a tavaszt!

               (Nemes Nagy Ágnes)

                                                       

Tavasz