Augusztusi hiedelmek ,népszokások
Augusztusi hiedelmek, népszokások
Kisasszony havában - bár augusztust a kánikula havának tartják, a népszokások már előre, őszre mutatnak. A gólyák elköltözése, a szüret is megjelenik hiedelmeinkben, és az őszkezdő napot is sok helyen ebben a hónapban ünneplik.
Augusztust a kánikula havának tartják, de nevezik még nyárutónak, új kenyér havának is. Őseink e hónapot Aranyasszony (Bőség) havának nevezték, a régi kalendáriumokban pedig a legtöbbször a Kisasszony vagy Szűz hava elnevezésekkel találkozhatunk.
A Csízió - feltehetően azért, mert az augusztus az év egyik legmelegebb hónapja - azt ajánlja, hogy mértékletesen kell élni, nem javallott káposztát, sem olyan ételt enni, amitől melankolikussá válik az ember, viszont lehet fogyasztani borsos étket. Italként nem javasolt méhsört, vagyis márcot inni, de a csíráztatott gabonából készített szaladsör fogyasztása sem tanácsos, és a borozgatás is csak akkor megengedett, ha előtte útifüvet áztattunk a hordóban. Nem szabad ebben a hónapban eret vágatni. Augusztus szülöttei tiszta életűek, jó erkölcsűek, bátor szívűek, okosak, vállalkozásukban sikeresek. A termékenységben viszont nem szerencsések, s ha fiuk születik, felnőve kivándorolhat külföldre.
Augusztus 1. - Vasas Szent Péter napja
E napon emlékeznek arra, amikor is egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. Mivel augusztus elseje balszerencsés nap, ezért nem jó ómen ezen a napon házasságot kötni. A Mura vidékén a szőlőtermelőknek dologtiltó nap volt, mert azt feltételezték, a szőlőszemek leperegnek a fürtről. Egyes vidékeken viszont ez a nap patkányűző napként ismert.
Augusztus 10. - Lőrinc napja
A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, úgy mondták, lőrinces, lucskos lesz. Ezzel szemben a valóság az, hogy augusztus 10-ére csak a korán leszedett dinnyék válnak túléretté, a dinnyeszezon a másik Lőrinc napon, szeptember 5-én ér véget. Azt mondják, ha Lőrinc napján szép idő van, hosszú lesz az ősz, és jó gyümölcstermés várható.
Augusztus 15. - Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napján Mária mennybemenetelére emlékezik a keresztény egyház. Sok helyen tartanak búcsút. Moldván e napon gyógynövényeket szentelnek, majd ezzel füstölik meg a betegeket. E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben. A Mura vidékén élőknél ez is dologtiltó nap, főleg a sütés kerülendő, mert a tűz kicsaphat a kályhából, kemencéből. Drávaszögben e napon keresztet vágtak a fákba, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen. A népi megfigyelés szerint, ha Nagyboldogasszony napján szépen süt a nap, kiváló minőségű bor lesz abban az évben. Úgy tartják, hogy a Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony (augusztus 15 - szeptember között ültetett tyúkok sok tojást tojnak.
Augusztus 16. - Rókus napja
Az orvosok, kórházak és betegek, valamint a ridegen tartott szarvasmarhák védőszentjének a névnapja. Az íreknél másnap, 17-én kezdődnek a hangos vernyákolással jellemzett ,,Macska éjszakák" (Cat nights). A régi ír hiedelem szerint ilyenkor a boszorkányok macska képét öltik, és csak az éjszaka elmúltával változnak vissza emberré. Erre összesen kilenc alkalommal képesek, az utolsó átváltozás után végleg macskák maradnak. Egyes magyarázatok szerint ebből ered a ,,macskának kilenc élete van" szólás-mondás
.Augusztus 20. - Szent István napja
1774 óta államalapító királyunk ünnepe. Először 1818-ban tartottak körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. E nap az új kenyér ünnepe is. Ezután már nem tanácsos szabadban fürödni, mert a vízi szellemeket nem szabad megzavarni. Ettől a naptól kezdve mennek el a gólyák.
Augusztus 24. - Bertalan napja
Bertalan apostol napja, aki a csizmadiák és a szűcsök védőszentje. Sokfelé ezt a napot tartják őszkezdő napnak, ugyanis amilyen ennek a napnak az időjárása, olyan lesz az őszi időjárás. Az ezen a napon köpült vajról pedig azt mondják, hogy gyógyító hatású, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg.
Őrni : Augusztusi ének
Augusztusi ének
Kertkapumon
kopogott Augusztus reggele,
postaládámban kis méhecskék döngicséltek,
befészkeltek a nyáron, megtehették, nem vártak
számlákat, leveleket, éltek vidámságban,
s én is megörültem, olvastam az üzenetet:
Megérkeztem! Kedvenc hónapom, születésem,
csodálatos utazásaim időpontja,
tengerparti nyaralások, barangolások a
kultúrák kincsesbányáiban, művészetek
szentélyeiben, melyeknek mostan lehetek
hírnöke az írásaimban – végre itt vagy!
Tükörbe nézve figyeltem tetteimet, magam
mögött hagyott gondolataimat, egy évemet,
mely szenvedélyes érzelmekkel volt telis-tele,
jó és rossz jött-ment… így megfogtam tarisznyámat,
kezembe vettem a vándorbotom – mogyorófa
szülötte -, Hektor barátomnak füttyentettem:
– Nosza gyerünk, kirándulásra hív a Természet!
Szép idő kacsintott sétánkon, napsugarak
érkeztek enyhe szellőszárnyon, megsimogatva
a fáradókat, bárányfelhők legelésztek
délkeletre bandukolva uzsonnaidőben:
így köszöntött a kilátóhelyen álló pad,
melyre leültem, kutyám mellett helyet foglalva.
Nézelődtünk, én tátott szájjal, ő lógó nyelvvel,
gyönyörködve utazgatott a tekintetem
végig a vidéken, sárkányrepülő pilóta
integetett boldogan vitorlázva, szabadnak
képzelve magát, ám ott körözött a fenyves
felett a vércsepár: – Oly magasságokba, Ember
nem kerülhet! Hallottam a vidám gyermekkacajt
a tó felől – fürdőztek -, s gólya család felszállva
a nádas mentén repkedett, már készülődtek:
– Igen, vár a nagyvilág, sok-sok szépséges hely!
Erdőn-mezőn át, szőlőfürtöket látogatva,
árkon-bokron keresztüllépve ballagott a
férfi – vándorszerzet kinézet, oly magamféle -,
s a levegő megtelt távoli almaszüretek
illatával… Ő volt Augusztus – ruhájának
vörös színét megismertem -, asszonyok daloltak
búcsúnapokon nyomában, Szent István ünnepének,
az Új kenyér havánnak népszerű képviselője.
Napnyugta varázsolta festőire a tájat,
amikor hazafelé indultunk, róka koma
bújt előlünk odújába… s lám, vártak telkemen
trombitavirágaim kinyílva, üzenettel
feldíszítve: – Írj tovább szépen, énekelj soraidban!
/ Őrni /
Babits Mihály : Augusztus
Augusztus
A
falunak tornya karcsu,
körül karcsu könnyü fák
falu fölött vörös arcu,
sárga bajszu holdvilág.
A vasúton szállok messze,
messze, messze csöndesen,
és tünődöm, enyém lessz-e,
vagy már veszve, kedvesem?
Aki egyszer, egy szép estén,
szép csöndeskén rámhajolt,
enyém lessz-e még édeském,
ki egy estén enyém volt?
Illyen messze, halk zugolyba
véle volna jönni jó,
hol egymásnak válaszolva
tücsök szólna millió.
Lelkem is itt szertecicáz,
elmóricáz csöndesen,
s megpihen egy fehér cicás
kukoricás ereszen. –
Ó jaj, a vonat megindul,
lassan indul, tétováz
s eltün a táj dombjain tul
zene, hold és állomás.
/ Babits Mihály /
.jpg)



.jpg)

.jpg)















%20at%20The%20Growing%20Place.jpg)



.jpg)


.jpg)