Hónapokról versek

Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan
S fényt szórnak minden születő tavasznak.
Valamikor szép tüzes napok voltak,
Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.
Ilyen nap volt az, melynek fordulója
Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.

Ó, akkor, egykor, ifjú Jókai
És lángoló Petőfi szava zengett,
Kokárda lengett és zászló lobogott;
A költő kérdett és felelt a nemzet.
Ma nem tördel bilincset s börtönajtót
Lelkes tömeg, de munka dala harsog,
Szépség, igazság lassan megy előre,
Egy szebb, igazabb, boldogabb jövőbe.

De azért lelkünk búsan visszanéz,
És emlékezve mámoros lesz tőled,
Tűnt március nagy napja, szép tavasz,
Mely fölráztad a szunnyadó erőket,
Mely új tavaszok napját égre hoztad,
Mely új remények ibolyáját fontad.
Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott,
Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot!

/ Juhász Gyula /

Március 8

József Attila :Március

Március

1
Langy, permeteg eső szemerkél,
új búza pelyhe ütközik.
Kéményre gólya s a levert tél
jeges csúcsokra költözik.
Zöld robbanásokkal kitört
a kikeleti víg erőszak.
Asztalos műhelye előtt
remény legyint meg, friss fenyőszag

Mit ír a hírlap? Dúl a banda
Spanyolhonban és fosztogat;
Kínában elűzi egy bamba
tábornok a parasztokat
kis telkükről. Had fenyeget,
vérben áznak a tiszta vásznak.
Kínozzák a szegényeket.
Hadi uszítók hadonásznak.

Boldog vagyok: gyermek a lelkem;
Flóra szeret. S lám, álnokul,
meztelen, szép szerelmünk ellen
tankkal, vasakkal fölvonul
az ember alja. Megriaszt
a buzgóság e söpredékben.
S csak magunkból nyerek vigaszt,
erőt az élet érdekében.

2
Zsoldos a férfi, a nő szajha,
szívüket el nem érhetem.
Gonoszságuk is föl van fújva,
mégis féltem az életem.
Hisz nincs egyebem e kívül.
Számol ezzel a gondos elme.
A megbántott Föld ha kihűl,
ég Flórám és szívem szerelme.

Mert mi teremtünk szép, okos lányt
és bátor, értelmes fiút,
ki őriz belőlünk egy foszlányt,
mint nap fényéből a Tejút, –
és ha csak pislog már a Nap,
sarjaink bízóan csacsogva
jó gépen tovább szállanak
a művelhető csillagokba.

/ József Attila /

Március elseje, márciuska

Szláv és dák legendák is őrzik a tavasz első napjának ünnepét. Az egyik dák dajkamese úgy jegyzi, hogy egy sárkány ellopta a napot három évszakkal együtt, a nyarat, tavaszt, az őszt bekebelezte, és így a világra örök sötétség és farkasordító hideg szakadt. Ezt aztán még maga a tél is megelégelte, és az embereket megszánta, a hideg ura nekiment a gonosz pikkelyesnek, és visszaszerezte az évszakokat meg a napot, ám az ősgyíkkal való küzdelemben a tél halálosan megsérült és a vére a hóra hullott, ott, a cseppek nyomában azonban hóvirágok bújtak elő, így ők lettek a tavasz hírnökei. Ezt a szimbolikát, színvilágot látszik éltetni az a fentebb említett szokás is, amely szerint, ki tudja már, mióta, de Vlagyivosztoktól Bukaresten át, a bolgárokig és nem bezárólag, a férfiak piros/fehér szalagos vagy sodort cérnás szerencsehozó lóherés, vagy hóvirágot mintázó kitűzőt ajándékoznak a hölgyeknek március elsején.

Farsang napja

Ady Endre : Farsangi dal

Farsangi dal

Szép úri nép, didergő itt a fény,

Szükség van itt vidám harangozóra...

Lecsúszott vén napunk az ég ivén:

Szép úri nép, hisz ez farsangi óra,

Édes, pogány, vidám farsangi óra...

Szép úri nép, néhányan itt vagyunk,

A lelkünk vers, a lelkünk csupa ének,

A lelkünk, hej, régibb, mint mink magunk,

Nagy Pán sípjában ez vala az élet

S azóta él a vers és száll az ének...

Szép úri nép, kegyes szívvel fogadd

Az élet ez örök farsangolóit,

Ha tapsra készt', nincs nálunk boldogabb,

Akár borús, akár tréfás bohó itt,

Családjuk egy s még mindig egyre hódít.

Szép úri nép, hej, fordult a világ!...

Kihuny a gáz... Ős Hellász napja éget,

Amerre nézek, fény, dal és virág,

Olimpiának síkja, szines élet,

Virágeső hull s mámort zeng az ének...

Szép úri nép, a vér csodás, nagy úr,

A vérből az életnek titka árad,

Hiába nyit virág s az ég azúr,

Hideg a fény, a vérünk hogyha bágyadt:

A vérből az életnek titka árad...

Szép úri nép, hallatszik a zene!

Szaturnusz hív ünnepre deli népet,

Egy mennyország minden asszony szeme,

Milyen vágyó, milyen erős legények,

Éljen a vér, a kedv, a mámor, ének!...

Szép úri nép, mámorban hinni jó,

Mámorban hinni földi, boldog, édes,

Mámort tanít a tarka hisztrió,

A dal, a hit, a mámor üdvösséges,

A dal örök, csupán az óra véges...

Szép úri nép, arcod megváltozott,

Emlékezünk, mi már régente élünk:

Farsangi nap mikor leáldozott,

Óh, mint gerjedtél vágyra, dalra vélünk,

Emlékezünk, mi már régente élünk.

Szép úri nép, bágyadt a vér s ideg,

Olimpiának szentelt síkja néma,

A lelkünket fagyasztja a hideg,

Szaturnuszhoz hiába hív poéma,

Vidám, pogány, farsangi óra néma.

Szép úri nép, jambus-dal száll feléd,

Szájam sövényén egy-egy szava reszket:

Mikor eldobtad a mámor egét,

Ez a mi népünk ezer édent vesztett,

Mi vonszoljuk, hej, a te bús kereszted!

Szép úri nép, didergő itt a fény,

Szálljon csoda e kis harangozóra,

Frissülj meg, vér, te bágyadt, lomha, vén,

Fakadj ki multból, valamelyik óra,

Édes, pogány, vidám farsangi óra!...

Szép úri nép, néhányan itt vagyunk,

A szó, a dal legyen a régi máma,

Szent mámorral teljék fáradt agyunk,

Ez a világ ma itt a Pán világa,

Mi dédapánk, a nagy Pánnak világa...

Szép úri nép, ez itt egy más világ,

Az időből kitépett ez az óra,

Sirász e hely, hull reánk a virág,

A mult s jövő jöttek találkozóra

S nagy Pán vigyáz e szép találkozóra!...

/ Ady Endre /

Sarkatyús Nikolet :Farsang

Farsang

Már javában tart a farsangi időszak, sőt, hamarosan véget is ér, hiszen nemsokára beköszönt a tavasz.

Ennek ellenére rengeteg helyen még most ünneplik, vagy most fogják tartani a farsangi mulatságot.

Ez az ünnep elsősorban a télbúcsúztatásról szól, emellett természetesen a jelmezbálok és bőséges lakomák időszaka is. A legtöbb óvodában, iskolában is a napokban rendeznek farsangi jelmezbálokat, amelyeken leggyakrabban beöltöznek a gyerekek.