Kormányos Sándor : Március

 

A tavaszi napéjegyenlőség

 

A tavaszi napéjegyenlőség idején, Gergely nap után közel egy héttel érkeznek

ők hárman, akik a melegért felelősek a magyar néphit szerint.

A tavaszkezdetnek számító Sándor-, József- és Benedek-napot a hagyományőrző paraszti világban elsősorban az időjóslások kapcsán emlegették. Nem csoda, hisz a gazdálkodó ember figyelme ezidőtájt egyre inkább a természet felé fordult, s az újjászületés ténye vált elsődlegessé.

A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek, és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “SÁNDOR, JÓZSEF, BENEDEK ZSÁKBAN HOZZA A MELEGET. ÁM HA ÜRES EZ A ZSÁK, NEM KAPOD CSAK HARMADÁT."

                                                                  

                                                 

Birtalan Ferenc : Március jön

 Március jön

megint tavasz jön

megint tavasz

ibolyaszép

kankalingyönyörű

vissszapörögnek az évtizedek

és kisfiú vagyok

újra kamasz

szerelmes a simogató márciustól

hiába tudom

semmi sem igaz

kigombolt ingembe bújó szél se

és mégis

megbolondulok érte

a rigóénekért

gerleszóért

a mandulafa

rózsaszín-fehér díszben

olyan egyszerű tiszta

szinte azt hiszem van isten

bár kókler módon csinálja

minden tavasz ugyanaz

semmi dráma

nézed ahogy jön

lányhaja leng

elfelejtesz káromkodni

mert mégis csak

ő a drága 

                /  Birtalan Ferenc  /

                                                    

Hirth Éva : Valamit sodor a szél

Valamit sodor a szél

Március van, valamit sodor a szél,

még a szellő is nékem mesél,

lelkem,elmém elcsendesedik,

a kokárda a kebleken ékeskedik.

Az Országom már oly sokat szenvedett.

Jó Hazám zászlaját vigyétek!

Harsogjon, zengjen a nemzeti dal!

Mi szívünkbe, még most is belemar.

Zászlónkat magasra fújja a szél,

hűségesek leszünk hozzád, bármi is ér,

soha nem feledjük vörös véretek,

nem feledjük,hogy a csatamezőn... elvéreztetek...

Lehet az élet mostoha, és történjen bármi,

az Országot s a Hazámat akarom szolgálni,

ti ,ki életeteket feláldoztátok,

hogy az Országunkért kiálljunk, elvárhatjátok.

Lehajtott fővel Petőfi szobrához érünk,

tőle segítséget már hiába remélünk,

a Nemzeti dalban mindent leírt nekünk,

csak meg kell értenünk,és szavait követnünk.

              /  Hirth Éva   /

                                        

Március 15 : Petőfi Sándor

 

Juhász Gyula : Március indusa

       Március indusa

Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan
S fényt szórnak minden születő tavasznak.
Valamikor szép tüzes napok voltak,
Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.
Ilyen nap volt az, melynek fordulója
Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.
 

Ó, akkor, egykor, ifjú Jókai
És lángoló Petőfi szava zengett,
Kokárda lengett és zászló lobogott;
A költő kérdett és felelt a nemzet.
Ma nem tördel bilincset s börtönajtót
Lelkes tömeg, de munka dala harsog,
Szépség, igazság lassan megy előre,
Egy szebb, igazabb, boldogabb jövőbe.
 

De azért lelkünk búsan visszanéz,
És emlékezve mámoros lesz tőled,
Tűnt március nagy napja, szép tavasz,
Mely fölráztad a szunnyadó erőket,
Mely új tavaszok napját égre hoztad,
Mely új remények ibolyáját fontad.
Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott,
Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot!

                  /   Juhász Gyula  /

                                                  

Március 8

 

József Attila :Március

  Március

1
Langy, permeteg eső szemerkél,
új búza pelyhe ütközik.
Kéményre gólya s a levert tél
jeges csúcsokra költözik.
Zöld robbanásokkal kitört
a kikeleti víg erőszak.
Asztalos műhelye előtt
remény legyint meg, friss fenyőszag

Mit ír a hírlap? Dúl a banda
Spanyolhonban és fosztogat;
Kínában elűzi egy bamba
tábornok a parasztokat
kis telkükről. Had fenyeget,
vérben áznak a tiszta vásznak.
Kínozzák a szegényeket.
Hadi uszítók hadonásznak.

Boldog vagyok: gyermek a lelkem;
Flóra szeret. S lám, álnokul,
meztelen, szép szerelmünk ellen
tankkal, vasakkal fölvonul
az ember alja. Megriaszt
a buzgóság e söpredékben.
S csak magunkból nyerek vigaszt,
erőt az élet érdekében.

2
Zsoldos a férfi, a nő szajha,
szívüket el nem érhetem.
Gonoszságuk is föl van fújva,
mégis féltem az életem.
Hisz nincs egyebem e kívül.
Számol ezzel a gondos elme.
A megbántott Föld ha kihűl,
ég Flórám és szívem szerelme.

Mert mi teremtünk szép, okos lányt
és bátor, értelmes fiút,
ki őriz belőlünk egy foszlányt,
mint nap fényéből a Tejút, –
és ha csak pislog már a Nap,
sarjaink bízóan csacsogva
jó gépen tovább szállanak
a művelhető csillagokba.

             / József Attila  /

                                         

Március elseje, márciuska

 Szláv és dák legendák is őrzik a tavasz első napjának ünnepét. Az egyik dák dajkamese úgy jegyzi, hogy egy sárkány ellopta a napot három évszakkal együtt, a nyarat, tavaszt, az őszt bekebelezte, és így a világra örök sötétség és farkasordító hideg szakadt. Ezt aztán még maga a tél is megelégelte, és az embereket megszánta, a hideg ura nekiment a gonosz pikkelyesnek, és visszaszerezte az évszakokat meg a napot, ám az ősgyíkkal való küzdelemben a tél halálosan megsérült és a vére a hóra hullott, ott, a cseppek nyomában azonban hóvirágok bújtak elő, így ők lettek a tavasz hírnökei. Ezt a szimbolikát, színvilágot látszik éltetni az a fentebb említett szokás is, amely szerint, ki tudja már, mióta, de Vlagyivosztoktól Bukaresten át, a bolgárokig és nem bezárólag, a férfiak piros/fehér szalagos vagy sodort cérnás szerencsehozó lóherés, vagy hóvirágot mintázó kitűzőt ajándékoznak a hölgyeknek március elsején.                          

                                                    

Farsang napja