Októberi népszokások, hiedelmek

                                             




Októberi hiedelmek, népszokások

Nálunk régen az októbert Mindszent havaként vagy Őszhóként ismerték. Az évnek ebben a szakában a Csízió meglehetősen engedékeny volt: elődeink szabadon ehettek, ihattak minden kedvükre valót, különösen sülteket, borokat, mustot, kecsketejet és juhtejet. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik a betakarítás, a szüret hónapjára.

Az európai népek körében az október - hasonlóan a szeptemberhez - elsősorban a betakarítás, a szüret időszaka, de számos egyéb mezőgazdasági tevékenységre is ilyenkor kerítenek sort. Ekkor van az őszi vetés ideje is.

E hónap ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. Tehát a halász, a hajós márciusban vízre tolt hajóját ekkor vontatta partra, a földművesek a márciusban elővett s az egész nyáron és ősszel használt szerszámait most eltette, a katona a harcban használt fegyvereit most olajozta be.

Október 4. Assisi Szent Ferenc

Amikor a szegények pártfogójára, a ferences rendet megalapító Assisi Szent Ferencre emlékezik a keresztény világ, a vidéki emberek kotlóst ültetnek, s hogy a csirkék el ne pusztuljanak, a gonosz szellemek távol tartására nyírfaágat tesznek a fészekaljba. E nemes szenttől sokan remélnek vigaszt, patrónusa többek között a magányosan haldoklóknak, az állatoknak, a madaraknak, a környezetnek és a környezetvédőknek, a családoknak, a kárpitosoknak és tapétakészítőknek, valamint az állatkerteknek. Szokás volt ezen a héten kanászostorral durrogtatni a hegyen a gonosz szellemek elűzésére.

Október 6. Szent Brúnó

A kölni Szent Brúnóra (1030 körül - 1101. október 6.) emlékezik a keresztény egyház. Brúnó már fiatalon papi pályára készült, felszentelése után a Reimsi Katedrális kanonokja és a káptalani iskola tanára lett. Igen széles körű egyházi és világi műveltségre tett szert, számos tanítványa volt, köztük a későbbi II. Orbán pápa is.

Október 11.

Ez a nap mely a naptárreform előtt Szent Mihály napja volt - elsősorban a britek számára nevezetes, ugyanis a néphiedelem szerint ezen a napon a Sátán levizeli és összeköpködi a szederbokrokat, ezért október 10-e után a szeder már nem ehető. A legenda szerint a Lucifer haragját e növény iránt az váltotta ki, hogy amikor október 11-én Mihály arkangyal seregei a mennyei háborúban győzedelmeskedtek felette, a harc során egy szederbokorba esett, mely csúnyán összekarmolta őt.

Október 15. Avilai (Nagy) Szent Teréz

Ez a nap hagyományosan a szüret kezdete. Bácskában és a Bánságban egykoron dologtiltó nap volt, amikor az asszonyok nem moshattak, és kenyeret sem süthettek.

Október 18. Szent Lukács

Szent Lukács evangélistára emlékezik a katolikus világ. Őt tartják az Újtestamentum harmadik (Lukács evangéliuma) és ötödik (Az apostolok cselekedetei) könyve szerzőjének. A Biblia azt írja róla, hogy orvos volt, ezért a doktorok és a sebészek, valamint a kórházak és a gyógyfürdők védőszentjeként tisztelik. A keresztény hagyomány szerint ő volt az első ikonográfus, lefestette Szűz Mária, Péter és Pál képeit, emiatt a művészek pártfogójának is tekintik.

Október 20. Vendel

Szent Vendel a legenda szerint a 7. században élt ír királyfi volt, aki remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, ahol annak nyáját ellenőrizte, ezért a jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjükként tisztelték. Emiatt mondták azt, ha állatvész ütött ki, hogy Vendel viszi az állatokat. Sokfelé e napon a templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, akit pásztoröltözetben, lábánál kutyával és báránnyal ábrázoltak. E napon a jószágtartó gazdák és pásztorok nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották ki.

Október 21. Orsolya

Október 21-én a pogány hunok ellen vívott harcban, 383-ban Kölnben mártírhalált szenvedett, a középkorban nagy kultusznak örvendő, Szent Orsolyának és 11 szűz társnőjének van az ünnepe. Úgy tartják, hogy ha Orsolya napján szép az idő, akkor karácsonyig olyan marad, sőt az egész tél kellemes lesz.

Október 25.

Ez a nap a II. Vatikáni Zsinatig az ikerszentek - Crispin és Crispian - ünnepe volt. A legenda szerint a 287 körül Maximiar Hercules uralkodása alatt, Soissons városában vértanúhalált szenvedett szentek cipészként keresték kenyerüket. Noha a létezésükre nem találtak elegendő bizonyítékot, ezért 25-e ma már csak fekete betűs ünnep, mindazonáltal védőszentjükként tisztelik őket a foltozóvargák, bőrkesztyű- és cipőkészítők, a bőrdíszművesek és a takácsok.

Október 26. Dömötör

Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik e napot, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát, akik a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek. Az Alföldön ezen a napon állatvásárokat, többnapi mulatságokat tartottak. (Hortobágyon, Szegeden juhásztort, juhászbált rendeztek). Régen időjárásjelző nap volt, a Dömötör napi hideg szélből kemény telet jósoltak. Dömötört, a keleti egyház szentjét, a juhászok pártfogójának tartják.

Október 28. Zelóta Simon és Júdás Tádé

Keveset tudunk róluk, a legrégebbi egyházi autoritások szerint e keresztény szentek halászok voltak. Manapság hagyományosan gesztenyét esznek ezen a napon. Régi brit szokás szerint ezen a napon a hajadonok meghámoznak egy almát, gondosan ügyelve rá, hogy a lehámozott almahéj egybe maradjon. Miután végeztek a hámozással, leendő szerelmük nevének kezdőbetűjét tudakolva Júdáshoz és Simonhoz fohászkodva, jobb kezükben háromszor körbeforgatják, majd a bal válluk felett hátradobják az almahéjat. Ha szerencséjük van, az a dobást követően is egyben marad, és leesve a jövendőbelijük nevének a kezdőbetűjét rajzolja ki, ha viszont elszakad, nem várható házasság. Nálunk október 28-a, Simon és Júdás napja a Hegyalján a szüret kezdete.

                                                   


          





Helló Október



 



Október

 "Októberben van néhány nap, amely majdnem tökéletes. Az ég kifeszül a fejünk fölött, tiszta kék,              olyan mély és  makulátlan, hogy minden megszépül tőle.

 Az országút mentén vörös, arany, rozsdabarna, bordó és narancsszínben 

  játszanak a fák. Minden szín neonfénnyel ragyog, lüktet a nehéz, aranyló napfényben."

                                   (Laurell Kaye)



Juhász Gyula : Vértanúik

 VÉRTANÚINK


A föld alól, a magyar föld alól

A vértanúk szent lelke földalol:

E nagy napon, hol emlék s béke leng,

A bús bitókra hittel nézzetek!

Hittel, reménnyel, mert most kél a nap,

Minden napoknál szebb és szabadabb!

A nap, melyért mi vérben esve el,

Nyugodtan haltunk ama reggelen.

Szemünk nem látta, lelkünk látta csak,

Hisz onnan jönnek mind e sugarak;

Hisz onnan árad, új világ felett,

Szentháromságunk, mely jövőt teremt:

Szabadság minden népnek, aki él

S halni tudott egy megváltó hitér,

Egyenlőség, hogy Ember ne legyen

Mások szabad prédája, becstelen.

Testvériség, mely át világokon

Kézt fog a kézbe, hisz mind, mind rokon.

Ó magyarok, ti élő magyarok,

A halhatatlan élet úgy ragyog

Rátok, ha az egekbe lobogón

Igazság leng a lobogótokon,

Az Igazság, mely tegnap még halott,

Világ bírájaként föltámadott.

A népek szent szövetségébe ti

Úgy lépjetek, mint Kossuth népei.

A föld alól, a magyar föld alól

A vértanúk szent lelke így dalol.

                      /   Juhász   Gyula        /




Dsida Jenő : Súgás az ősznek

 SÚGÁS AZ ŐSZNEK


Ősz, te sokat tudsz:

mert sétálsz furcsán és hallgatagon,

s hervasztó, irgalmatlan

szomorú szemeiddel

befigyelsz minden ablakon.

Ősz, te sokat tudsz,

s tudásod soha el-nem-vehető,

mert a halottak nagy-erősek

és tanítód a temető.

Ősz, te sokat tudsz

és ajtómat ha titkon benyitod,

mellém lopózva böngészed ki,

miket szitálón, csöndesen

a papírra írok.

Ősz, te sokat tudsz,

de most nyílik a szám

s oly valamit súgok,

mit te se tudsz talán:

Most, hogy üvöltő, lázadt szél rohan

köd-váraktól köd-várakig,

van egy búsongó kis fiú,

van egy sóvárgó kis fiú, -

- ki ibolyákat álmodik.

Szatmár, 1924. szeptember 

              /   Dsida Jenő    /

                                              


Kopogtat az ősz

Kopogtat az ősz


Amikor még kicsik voltunk, együtt játszottunk a levélbe borult nyári fák alatt;

pitypangot szedtünk a mezőn, hogy hazavigyük; egész nap rúgtuk a port az

árnyas ösvényeken, dagasztottuk a sarat, élvezettel szórtuk egymásra az

őszi leveleket. A kor nem aggasztott bennünket. Az évszakok rendre elhozták

ajándékaikat, és nem éreztették velünk, hogy az idő nem múlik nyomtalanul

felettünk. Ám a fák közben kidőltek, a mezők és a poros ösvények nyomtalanul

eltűntek. És mi lassan elérkeztünk életünk deléhez. Sétálj velem egyet és

beszélgessünk el az elveszett időkről, melyek oly élénken élnek emlékeinkben,

melyeket szívünk mélyén őrzünk! Az élet most is szép, csak immár más világban

élünk és felismerjük egymás szemében a még mindig bennünk lakozó gyermeket,

és elmosolyodunk, mert tudjuk, hogy semmi fontosat nem veszítettünk el útjaink

során.


                                         (Pam Brown)

                                                          


 

Pósa Lajos : Ősszel

 Ősszel

Fecskemadárt tudakozom:

Hová készül olyan nagyon?

Csak azt mondja csicseregve:

Szép virágos napkeletre.



Kérdezem a falevelet:

Mért oly sárga? Talán beteg?

Azt feleli a falevél:

Nemsokára viszi a szél.



Ne szállj, kedvem a fecskével,

Sem a sárga falevéllel,

Majd visszajön még a fecske,

Lesz még a fán levelecske!

                            /  Pósa Lajos  /

                                                     










Csorba Győző :Tevékeny ősz

 TEVÉKENY ŐSZ


Szó sincs itt semmiféle gyászról az ősz

teljes iparkodással ténykedik:

szervezi a kerti brancsot a kezdőket

kitanítja a haladókat emlékezteti

s fokozatosan adagolja

a kopárságot hideget olykor

a gürcölésbe csöpp játékot is kever:

például ökörnyálat úsztat szusszanó

sündisznóval zörgeti végig az avart

s a gyöngyvirág-tövön piros bogyót fakaszt

De persze többnyire mégiscsak dolgozik

hogy meglegyen aminek meg kell lennie:

az ál-halál a visszatartott lélegzet

a tág-üres terek a hasznos türelem

mikor majd agresszíven és hatalmasan

a zúzos talpú tél megérkezik.

                       /  Csorba   Győző   /