Kezdődhetne ez az írás máskor is, de jobb, ha
bármely december 31-én éjfélkor kezdődik,
amikor zajos a város, az emberek jót
kívánnak egymásnak - bár ezt mindennap megtehetnék -, a fény
kiesik a kertek néma havára, ahol nem történik semmi...
Semmi,
csak a madarak nézik a sötétséget, gyanakodva a lármára, és a
kutyák idegeskednek a szokatlan járás-keléstől, és csak az
egerek surrannak több félelemmel a hó alatt, és a fák álmodnak
soha ki nem tudódó álmokat. Csak némely baktériumok és gombák
dolgoznak az avar alatt, és egy macska oson a kerítés mellett
rendes vadászútján. Nem azért, mert ,,vérszomjas", hanem
mert az év végi vigadalomban megfeledkeztek róla.
A
sötétségben tehát sok minden történik, aminek ezen az éjszakán
meg kell történnie, ezen az éjszakán és minden más éjszakáján
a januárnak, a szerelem, az enyészet, az élet és a halál örökös
lakodalmában.
Fekete István Csí és más elbeszélések /
Fekete István Csí és más elbeszélések /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése