Januári hideg fagyban
Januári hideg fagyban házak
Állnak hóval befedve,
Csillámló ezüst ágak
Bóbiskolnak az úton heverve.
Most alszik a természet,
Fehér takaróba süllyed lábam,
Szélnyírbálta utcaképben,
Jégcsapok lógnak megadóan.
Januári hideg fagyban,
Ördögűző, dermedt télben,
Léptem mellett angyal suhan;
Arcom tükrén szárnya lebben.
Aranyrizsport hint a tél,
Csikorog a tél vad dühe,
Szívemen rácsos, kemény páncél,
Utamban áll, muszáj menedéke.
Vibráló neon tenger övez körbe,
Érzem a jóságot és a fényt,
Halk neszekkel fon át körbe,
Tünékeny árny rejt veszélyt.
Januári hideg fagyban,
Démon ménkű szakadt fejemre,
Féltem ott a kicsi útban,
A sátánt láttam megeredve!
Hadonásztam, a gonoszt kergetve,
Távozz tőlem, messzire!
Csilingelő hang szólt mellettem:
"Ne félj tőle, mert szíved zárva előtte"
Januári hideg fagyban
Ördögűző dermedt télben,
Léptem mellett angyal suhan-
Arcom tükrén szárnya lebben.
/ Szikszai Ilka /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése