Március
- Böjtmás hava - tavaszelő
Márciust
a magyar népi kalendárium böjtmás havának nevezi, az elnevezés
a húsvét előtti
nagyböjt
második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában
erre a hónapra esik. Tavaszelő,
kikelet hava.
A
meteorológusok
tavaszelőként
tartják számon. Rovásírásos emlékeinkben mint kikelet hava
szerepel, a régi magyar katolikus naptár böjtmás havaként
említi. A régi rómaiaknál az év első
hónapja
volt; márciust a hadba vonulás időszakának
is tartották, így lett a harcias természetű
Mars isten a hónap
névadója.
Március
régi magyar neve böjtmás hava: a húsvét előtti
nagyböjt
legnagyobb része legtöbbször erre a hónapra esik. A nagyböjti
időszak
megtartása
a VII. századtól vált szokássá, II. Orbán pápa rendelkezése
folytán. Gyakran márciusra húzódik a vízkeresztkor kezdődő
és
húshagyó keddig tartó farsang farka, a legnagyobb karneválok,
farsangi mulatságok időszaka.
A húshagyó
keddet követő
nap, hamvazószerda,
a nagyböjt kezdete - minthogy húsvét mozgó ünnep - egyes években
március 10-ére is eshet.
Húsvét
legkorábban március 22- ére eshet, így ha nem is túl gyakran, de
március Jézus feltámadásának, a legnagyobb egyházi ünnepek
egyikének hónapja is. Mint ismeretes, a húsvéttal együtt
mozognak az ahhoz kötődő
ünnepek
is - így a nagyhete t megkezdő
virágvasárnap
a barkaszenteléssel.
A
március tizenkettedikére eső
Gergely-nap ünneplését
IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban. A jeles naphoz kötődő
népszokás
a Gergely-járás: az iskoláskorú gyermekek országosan ismert,
színjátékszerű
játéka.
Elsősorban
köszöntő,
adománygyűjtő
célja
volt: a diákok ezekből
az adományokból
teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket. E
napon vetélkedőket,
diákpüspök-választást
és felvonulásokat rendeztek. Gergely napjához termés- és
időjárásjóslás
is kapcsolódott: ,,ha Gergely megrázza a szakállát, még
áprilisban is hó lesz."
Az
egymást követő
Sándor,
József és Benedek-napokhoz kapcsolódó megfigyelés szerint:
,,Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget!" A három
jeles nap közül szokásokban talán leggazdagabb 19-e, a gyermek
Jézus gondviselőjének,
Józsefnek ünnepe. E napon érkeznek a fecskék. ,,Fecskét látok,
szeplőt
hányok!"
Március 21-én a bencés rendet alapító Szent Benedeket
ünnepeljük.
A
csillagászati tavasz 21-én kezdődik,
amikor a nappalok hosszúsága
éppen beéri az éjszakákét, a néphagyomány mégis 24-ére,
,,harmatszedés napjára" teszi az igazi tavasz kezdetét. E
napon bizonyos tájegységeken kovászba keverték a hajnali
harmatot.
Március
huszonötödike, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja; Jézus Krisztus
fogantatásának ünnepnapjaként tartja számon a katolikus egyház.
December 25-éig, Jézus születésnapjáig éppen kilenc hónap
telik el gyümölcsoltótól. A naphoz kötődő
népszokás
a búzaszentelés, a fák oltására, szemzésére.
Ha
nap süt a rétre
a
rét közepére
gyerünk,
gyerekek, csapatostól.
Hozzuk
ki a labdát,
rakjunk
güzü-csapdát,
csattogjon
a csillagos ostor.
(Weöres
Sándor: Ha nap süt a rétre, részlet)
Március
a tavaszvárás, a jó idő
beköszöntének
hónapja. Nem véletlen a hónap régi magyar elnevezése, kikelet
hava. Végre megérkezik a földművesek
által
is olyannyira várt tavasz, elkezdődhetnek
a kinti munkák:
a férfiak szántanak-vetnek, az asszonyok hagymát, borsót, répát,
zöldséget, palántának való magokat veteményezhetnek végre. A
méhészek kiviszik a méheket, a gazdák kiterelik az állatokat,
elkezdődnek
a tavaszi nagytakarítások
és a szövések-fonások. Vége a télnek: emberek és állatok
kimozdulhatnak a szabadba. Kikelet...
A
tavaszelő
még
változékony időjárásához
számos népi megfigyelés kapcsolódik:
,,március,
ha nedves, gazdának nem kedvez"; ,,valamennyi köd vagyon
márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben";
,,ha böjtmás
hava száraz, Szent György hava nedves"; ,,fú és havaz, úgy
lesz tavasz"; ,,tavaszbúza ravasz búza"; ,,ha január
meleg volt, március hideg"; ,,száraz március szép májust
jövendöl"; ,,ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a
bárányok, áprilisban újra akolban rekednek"; ,,ha dörög
Benedek, akkor negyven napi szárazságra számíthatsz";
,,amilyen időjárás
van március 9. körül, olyan marad egész hónapban";
,,éjnapegyenkori szélvészek termékeny esztendőre
mutatnak"; ,,ha a harangok messze hallatszanak, nagy eső
következik";
A tizedikére eső
Ildikó
napja még hosszú hideggel fenyeget: ,,ha ezen a napon fagy, negyven
napig el nem hagy".
