Március -Böjtmás hava- tavaszelő

 Március - Böjtmás hava - tavaszelő

Márciust a magyar népi kalendárium böjtmás havának nevezi, az elnevezés a húsvét előtti nagyböjt második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik. Tavaszelő, kikelet hava.

A meteorológusok tavaszelőként tartják számon. Rovásírásos emlékeinkben mint kikelet hava szerepel, a régi magyar katolikus naptár böjtmás havaként említi. A régi rómaiaknál az év első hónapja volt; márciust a hadba vonulás időszakának is tartották, így lett a harcias természetű Mars isten a hónap névadója.

Március régi magyar neve böjtmás hava: a húsvét előtti nagyböjt legnagyobb része legtöbbször erre a hónapra esik. A nagyböjti időszak megtartása a VII. századtól vált szokássá, II. Orbán pápa rendelkezése folytán. Gyakran márciusra húzódik a vízkeresztkor kezdődő és húshagyó keddig tartó farsang farka, a legnagyobb karneválok, farsangi mulatságok időszaka. A húshagyó keddet követő nap, hamvazószerda, a nagyböjt kezdete - minthogy húsvét mozgó ünnep - egyes években március 10-ére is eshet.

Húsvét legkorábban március 22- ére eshet, így ha nem is túl gyakran, de március Jézus feltámadásának, a legnagyobb egyházi ünnepek egyikének hónapja is. Mint ismeretes, a húsvéttal együtt mozognak az ahhoz kötődő ünnepek is - így a nagyhete t megkezdő virágvasárnap a barkaszenteléssel.

A március tizenkettedikére eső Gergely-nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban. A jeles naphoz kötődő népszokás a Gergely-járás: az iskoláskorú gyermekek országosan ismert, színjátékszerű játéka. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt: a diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket. E napon vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek. Gergely napjához termés- és időjárásjóslás is kapcsolódott: ,,ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz."

Az egymást követő Sándor, József és Benedek-napokhoz kapcsolódó megfigyelés szerint: ,,Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget!" A három jeles nap közül szokásokban talán leggazdagabb 19-e, a gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek ünnepe. E napon érkeznek a fecskék. ,,Fecskét látok, szeplőt hányok!" Március 21-én a bencés rendet alapító Szent Benedeket ünnepeljük.

A csillagászati tavasz 21-én kezdődik, amikor a nappalok hosszúsága éppen beéri az éjszakákét, a néphagyomány mégis 24-ére, ,,harmatszedés napjára" teszi az igazi tavasz kezdetét. E napon bizonyos tájegységeken kovászba keverték a hajnali harmatot.

Március huszonötödike, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja; Jézus Krisztus fogantatásának ünnepnapjaként tartja számon a katolikus egyház. December 25-éig, Jézus születésnapjáig éppen kilenc hónap telik el gyümölcsoltótól. A naphoz kötődő népszokás a búzaszentelés, a fák oltására, szemzésére.

Ha nap süt a rétre

a rét közepére

gyerünk, gyerekek, csapatostól.

Hozzuk ki a labdát,

rakjunk güzü-csapdát,

csattogjon a csillagos ostor.

(Weöres Sándor: Ha nap süt a rétre, részlet)

Március a tavaszvárás, a jó idő beköszöntének hónapja. Nem véletlen a hónap régi magyar elnevezése, kikelet hava. Végre megérkezik a földművesek által is olyannyira várt tavasz, elkezdődhetnek a kinti munkák: a férfiak szántanak-vetnek, az asszonyok hagymát, borsót, répát, zöldséget, palántának való magokat veteményezhetnek végre. A méhészek kiviszik a méheket, a gazdák kiterelik az állatokat, elkezdődnek a tavaszi nagytakarítások és a szövések-fonások. Vége a télnek: emberek és állatok kimozdulhatnak a szabadba. Kikelet...

A tavaszelő még változékony időjárásához számos népi megfigyelés kapcsolódik:

,,március, ha nedves, gazdának nem kedvez"; ,,valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben"; ,,ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves"; ,,fú és havaz, úgy lesz tavasz"; ,,tavaszbúza ravasz búza"; ,,ha január meleg volt, március hideg"; ,,száraz március szép májust jövendöl"; ,,ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolban rekednek"; ,,ha dörög Benedek, akkor negyven napi szárazságra számíthatsz"; ,,amilyen időjárás van március 9. körül, olyan marad egész hónapban"; ,,éjnapegyenkori szélvészek termékeny esztendőre mutatnak"; ,,ha a harangok messze hallatszanak, nagy eső következik"; A tizedikére eső Ildikó napja még hosszú hideggel fenyeget: ,,ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy".