Márciuska

 Márciuska - a tavaszváró amulett

A tavaszt sem siettetni, sem akadályozni nem lehet, de áhítva vágyni rá igen.

Lelkem kitavaszodásának egyik állomása március első napja, a Márciuska ünnepe (románul mărcisor), amely a román és a bolgár néphagyományokban egyaránt jelen van.

Március 1-jét a tavasz első napjának tekintik. Ilyenkor márciuskát, azaz egy piros-fehér zsinóron lógó medált, hóvirágot, patkót, érmet, ibolyát vagy szívet ábrázoló szimbólumot ajándékoznak a fiúk a lányoknak, férfiak a nőknek, régebben hóvirág, napjainkban egy szál virág kíséretében. A márciuskát a lányok és asszonyok a kabátjukra, ruhájukra kitűzve, az óraszíjukra rákötve vagy valamilyen módon magukra aggatva viselték. A néphagyomány szerint a március elsején felvett márciuskát a kakukk megszólalásáig, a cseresznye virágzásáig vagy a fecskék érkeztéig kell hordani. Ezután a virágos ágra kell kötni, ahol a levelek lehullásáig kell tartani, hogy szerencsét hozzon egész évben.

Erdélyben nemzetiségre való tekintet nélkül ünnepeltük a tavasz első napját ezzel a kedves, játékos szimbólummal. Büszkén viseltük és versenyeztünk, hogy kinek a márciuskája szebb, kit melyik fiú tisztelt meg márciuskával.

A megújulás, a tavasz, a szeretet és az ébredő szerelem jelképe lett ez a kedves kitűző, ami piros-fehér sodort zsinórból kötött masnira fűzött szerencsehozó amulettből áll szimbolizálva a tavasz (piros) és tél (fehér), nő és férfi összefonódását.