Fülledt július
Szikkadt
hajnalon már aszal a csend,
a langymelegben kábán ballagok,
lábamon saru – ez most itt a trend,
forró
aszfaltba süppedek mélyen…
…fonnyadt arcomon ül még az álom,
egy verejtékgyöngy – mi lesz majd délben,
lenge
ruhámon egy pille piheg,
lomha egy hajnal – horkol a falu…
tetteknek vágya bennem sem zizeg…
ébrenlétemre
álomkór tunyul,
…még kívül vagyok – magamon kívül,
monoton reggel – lélek is kukul,
szénaillatú, tikkasztó közöny…
…ágy szélén ülnék még pizsamában,
ehelyett most teendőim nyögöm,
teszetosza
perc unottan slattyog,
mint egy csiga az akácerdőben…
forog a kerék – gépezet kattog,
eljön
az est, a várva várt álom,
a ventilátor eljárja táncát,
csillan egy fény a reményszilánkon.
/ Horvát Piroska /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése