November
November
A
télbe úgy lépünk e napokban, mintha egy komor mondakör
valóságosan életre kelt volna. A tél egyszerre mondakör és
barlang, kissé betegség és kissé városiasság, s ugyanakkor
vannak benne fókák, rozmárok, átutazó külföldi énekesek,
diplomás hólapátolók, van benne kamillatea és forralt bor, s van
benne fülledt és szorongó várakozás, mintha magunkra maradtunk
volna a világban, egyedül sorsunkkal, mely zúzmarás és komor.
Novemberben sértődötten kezdek élni. Kezdődnek az irodalmi felolvasások, melyek untatnak, kezdődik az a csendes és szanatóriumszerű szobaélet, mikor úgy ébredünk a szürkén-nyálkás reggelre, mint a betegség napjaira, kezdődik a mesterséges fény és mesterkélt hő időszaka.
Rácsai Róbert: Itt van a november
Itt van a november
Lusta
pihe száll fehéren,
alszanak egy zöld levélben
a kerti barackfák.
Durván harap a levegő,
számomra alig hihető,
hogy érzem illatát.
Vége
lett a hosszú ősznek,
dermesztő hónapok jönnek,
talán el sem hinnék,
hogy elmegy, bár nem örökre...
Csak ólmos, jéghideg ködbe
bújik a hegyvidék.
Reggelre
ráfagy a pára
a vénséges szilvafára
a csendes udvaron;
fülelek: hogyan, s mit beszél
nekem a csípős, téli szél...
Zúgását hallgatom.
Alattam
megroppan a dér,
jövőre úgyis visszatér
a napsugár-tenger.
A fákhoz temetem magam,
addig nekik súgom szavam:
Itt van a november.
/ Rácsai Róbert /
Várnai Zseni : Novemberi napsütés
Novemberi napsütés
"Délben
mégis győzött
a nap sugárka,
az ősz ködét átfúrta, mint a dárda
s a szürke ködmön fénylő díszt kapott
magára tűzte ékül a napot.
S míg a fénygömb ott tündökölt az égen
én földi porszem megigézve néztem,
olyan volt mint egy óriási mosoly
s szerte foszlott tőle a ködgomoly.
Így harcol ő a köddel és sötéttel,
s mikor a föld elfordul tőle éjjel,
ő akkor is ott virraszt őrhelyén,
s rést vág az egek sötét függönyén.
Ó, jól tudom, hogy nem miattunk fénylik,
de a gyümölcs, mégis csak nékünk érik,
belőle árad minden, ami élet:
a kezdettől változó őstenyészet.
Tudom, de mindig újra meg csodálom,
mikor áttör a ködlő láthatáron,
tavaszidőn dicsfényben tündökölve,
s ősszel, mikor búcsúzva néz a földre."
/ Várnai Zseni /
Novemberben
"A magány nehéz. Novemberben kinézni reggel a szürke derengésbe, kijönni a tornácra -, és nincs senki, senki. A hegyoldalon barna levelekre szürke köd telepszik. Ezt az érzést csak a legerősebb ellenméreggel lehet gyógyítani. Mi az? A tudat, hogy az ember egyedül át tudja élni a világ legnagyobb szépségeit, éspedig nem képzeletben, elégtételként, hanem, mint az örök egy, aki a legközelebb áll a mindenséghez. Az ember csak közösségben élhet boldogan, de csak a magányban lehet Isten."
/ Hamvas Béla /
Ady Endre:Hervadáskor
Hervadás
Hervadáskor, pusztuláskor,
Novemberi dérhulláskor
Tinálatok, lent a kertben
Ránk hullott a falevél.
Az
öreg fa hervadt lombja
Mintha nékünk szólott volna,
Mintha minket intett volna:
Vigyázzatok, jön a tél!
Hervadáskor,
pusztuláskor,
Novemberi dérhulláskor,
Visszasír a lelkem hozzád,
Szép szerelmem, kedvesem.
Mintha ott a kertben lennék...
Száll a levél, száll az emlék,
Szálló levél, szálló emlék
Körülrepdes csendesen...
Hervadáskor,
pusztuláskor,
Novemberi dérhulláskor,
Tinálatok, lent a kertben
Most is hull a falevél.
Most is hervadt a fa lombja,
De most mintha sírva szólna:
Ugye, ugye nem hittétek,
Rövid a nyár, itt a tél...
/ Ady Endre /
Viszlát Október !
Viszlát Október!
Egy
újabb hónap búcsúzik ma!
De ne bánd, hogy most ez is itt hagy!
Hiszen a napoknak ez a dolga egymást váltják szépen sorba!
Most már kevés levél van a fákon, s hamar jön a sötétség, az éjszaka, az éjszakai álom!
De te kedves hónap még benne vagy szívünkben, hiszen oly sok szép dolog történt!
Volt nevetés, volt sírás, de öröm is volt bizony ám!
Most búcsút intesz te is, viszlát egy év múlva újra várunk rád!
Most nyomodban itt van már novemberben ami sok reményt hoz majd az életben!
Mert lesz ha úgy akarjuk sok mosoly, s boldog pillanat!
Igaz a nap már lassabban ébreszti a hajnalt!
De nekünk csodákkal teli pillanatokat hozhat, csak éljünk mindig boldogan!
Maradj még kicsit drága október, s legyen az utolsó napod csodaszép!
Mert van aki téged ünnepel ma még!
Csodás legyen november igaz már hidegebbek lesznek a reggelek,
de legyen benne mindig nevetés, legyen benne szeretet ami életünk végéig elkísér!
Csodás hónap viszlát október!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)