Április 1bolondja

 

Weinrauch Katalin: Morcos március

Morcos március

Szélparipa hátán

esőkönnyet sírva

érkezik március,

a tavaszt így nyitja.

– Nemszeretem tavasz

– szipog a hóvirág –,

becsukom szirmomat:

csúf, komor a világ:

Gergely egyre rázza

bozontos szakállát,

fagyos éj hizlalja

jégcsapok derekát.

– Hol van a kikelet?

Nem süt a napocska,

fázom! – sír a cinke

tollát felborzolva.

Sziszegő szél tépi

a fűz ezüst gombját,

csak egy rigó dalol,

nem félti a torkát.

Kis feketerigó

a fagyos hajnalban

trillás himnuszt zengve

hisz ám a tavaszban:

meghozza március,

napos idő el jő,

ha böjti szél szárnyán

elmegy a sok felhő.

        /  Weinrauch  Katalin   /

                                               

Sándor-József-Benedek

 

Március -Böjtmás hava- tavaszelő

 Március - Böjtmás hava - tavaszelő

Márciust a magyar népi kalendárium böjtmás havának nevezi, az elnevezés a húsvét előtti nagyböjt második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik. Tavaszelő, kikelet hava.

A meteorológusok tavaszelőként tartják számon. Rovásírásos emlékeinkben mint kikelet hava szerepel, a régi magyar katolikus naptár böjtmás havaként említi. A régi rómaiaknál az év első hónapja volt; márciust a hadba vonulás időszakának is tartották, így lett a harcias természetű Mars isten a hónap névadója.

Március régi magyar neve böjtmás hava: a húsvét előtti nagyböjt legnagyobb része legtöbbször erre a hónapra esik. A nagyböjti időszak megtartása a VII. századtól vált szokássá, II. Orbán pápa rendelkezése folytán. Gyakran márciusra húzódik a vízkeresztkor kezdődő és húshagyó keddig tartó farsang farka, a legnagyobb karneválok, farsangi mulatságok időszaka. A húshagyó keddet követő nap, hamvazószerda, a nagyböjt kezdete - minthogy húsvét mozgó ünnep - egyes években március 10-ére is eshet.

Húsvét legkorábban március 22- ére eshet, így ha nem is túl gyakran, de március Jézus feltámadásának, a legnagyobb egyházi ünnepek egyikének hónapja is. Mint ismeretes, a húsvéttal együtt mozognak az ahhoz kötődő ünnepek is - így a nagyhete t megkezdő virágvasárnap a barkaszenteléssel.

A március tizenkettedikére eső Gergely-nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban. A jeles naphoz kötődő népszokás a Gergely-járás: az iskoláskorú gyermekek országosan ismert, színjátékszerű játéka. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt: a diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket. E napon vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek. Gergely napjához termés- és időjárásjóslás is kapcsolódott: ,,ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz."

Az egymást követő Sándor, József és Benedek-napokhoz kapcsolódó megfigyelés szerint: ,,Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget!" A három jeles nap közül szokásokban talán leggazdagabb 19-e, a gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek ünnepe. E napon érkeznek a fecskék. ,,Fecskét látok, szeplőt hányok!" Március 21-én a bencés rendet alapító Szent Benedeket ünnepeljük.

A csillagászati tavasz 21-én kezdődik, amikor a nappalok hosszúsága éppen beéri az éjszakákét, a néphagyomány mégis 24-ére, ,,harmatszedés napjára" teszi az igazi tavasz kezdetét. E napon bizonyos tájegységeken kovászba keverték a hajnali harmatot.

Március huszonötödike, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja; Jézus Krisztus fogantatásának ünnepnapjaként tartja számon a katolikus egyház. December 25-éig, Jézus születésnapjáig éppen kilenc hónap telik el gyümölcsoltótól. A naphoz kötődő népszokás a búzaszentelés, a fák oltására, szemzésére.

Ha nap süt a rétre

a rét közepére

gyerünk, gyerekek, csapatostól.

Hozzuk ki a labdát,

rakjunk güzü-csapdát,

csattogjon a csillagos ostor.

(Weöres Sándor: Ha nap süt a rétre, részlet)

Március a tavaszvárás, a jó idő beköszöntének hónapja. Nem véletlen a hónap régi magyar elnevezése, kikelet hava. Végre megérkezik a földművesek által is olyannyira várt tavasz, elkezdődhetnek a kinti munkák: a férfiak szántanak-vetnek, az asszonyok hagymát, borsót, répát, zöldséget, palántának való magokat veteményezhetnek végre. A méhészek kiviszik a méheket, a gazdák kiterelik az állatokat, elkezdődnek a tavaszi nagytakarítások és a szövések-fonások. Vége a télnek: emberek és állatok kimozdulhatnak a szabadba. Kikelet...

A tavaszelő még változékony időjárásához számos népi megfigyelés kapcsolódik:

,,március, ha nedves, gazdának nem kedvez"; ,,valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben"; ,,ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves"; ,,fú és havaz, úgy lesz tavasz"; ,,tavaszbúza ravasz búza"; ,,ha január meleg volt, március hideg"; ,,száraz március szép májust jövendöl"; ,,ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolban rekednek"; ,,ha dörög Benedek, akkor negyven napi szárazságra számíthatsz"; ,,amilyen időjárás van március 9. körül, olyan marad egész hónapban"; ,,éjnapegyenkori szélvészek termékeny esztendőre mutatnak"; ,,ha a harangok messze hallatszanak, nagy eső következik"; A tizedikére eső Ildikó napja még hosszú hideggel fenyeget: ,,ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy".

                                                          

Wass Albert : Március

     Március

Ma jött az első vad tavaszi szél

szőkén lobogva és bomlott-merészen,

pirosan, mint egy korai virág.

Összezörögtek a fekete fák:

megannyi sok titok tudója,

rejtelmesen és titkolódzva súgtak...

Egy rügy kidugta kíváncsi fejét,

rózsaszínné mosolyodott egy felhő,

valahol egy cinke

hangolni kezdett egy új zenét:

,,Tavasz! Tavasz! Tavasz!"

Este volt, és olyan volt az erdő,

mint egy iskolából szabadult kamasz.

Ma jött az első vad tavaszi szél

szőkén lobogva, és bomlott-merészen.

Szebb lett a vén föld? Nem tudom. Hiszen

én csak a te két szemedet néztem          

               

                /  Wass Albert /  

                                           

 

Március

                          

Március

                                                    

Birtalan Ferenc:Március jön

Március jön

megint tavasz jön

megint tavasz

ibolyaszép

kankalingyönyörű

visszapörögnek az évtizedek

és kisfiú vagyok

újra kamasz

szerelmes a simogató márciustól

hiába tudom

semmi sem igaz

kigombolt ingembe bújó szél se

és mégis

megbolondulok érte

a rigóénekért

gerleszóért

a mandulafa

rózsaszín-fehér díszben

olyan egyszerű tiszta

szinte azt hiszem van isten

bár kókler módon csinálja

minden tavasz ugyanaz

semmi dráma

nézed ahogy jön

lányhaja leng

elfelejtesz káromkodni

mert mégis csak

ő a drága

  /  Birtalan Ferenc /

 

Tankó Sirató Károly: Március

 

Vészi Endre: Március

 MÁRCIUS

Hideg folyók megmosdattak,

erdők fái megtöröltek,

karos szelek megforgattak,

megáldottak a szegények,

hegyeken mezítláb másztam,

nyurga esőkben megáztam,

hideg földeken aludtam,

sipkám holdra akasztottam.

Éles kövek borotváltak,

lomha békák kiabáltak,

fára, lombra rügyet varrtam,

mezőt fűvel betakartam,

megfürödtem jó szagokban,

tücsköt dalra tanítottam,

a madaraknak jeleztem,

hogy jöhetnek, - megérkeztem.

    / Vészi Endre /