Köszöntünk Április !
Köszöntünk Április !
"Elmúlt a tél: itt a tavasz, minden bokor újra éled -
a földből a virágokat előhúzzák a tündérek.
Április is segít nekik,megáll minden kicsi fánál -
virágot tűz mindenhová: tavasz van ott, merre járt már.
Virágot hint a friss szélbe, száll a színek zivatarja -
s merre elmegy, a kopár föld virágoktól tarkabarka."
/Végh György: Virághozó április/
Weinrauch Katalin: Morcos március
Morcos március
Szélparipa hátán
esőkönnyet sírva
érkezik március,
a tavaszt így nyitja.
–
Nemszeretem tavasz
– szipog a hóvirág –,
becsukom szirmomat:
csúf, komor a világ:
Gergely
egyre rázza
bozontos szakállát,
fagyos éj hizlalja
jégcsapok derekát.
–
Hol van a kikelet?
Nem süt a napocska,
fázom! – sír a cinke
tollát felborzolva.
Sziszegő szél tépi
a fűz ezüst gombját,
csak egy rigó dalol,
nem félti a torkát.
Kis
feketerigó
a fagyos hajnalban
trillás himnuszt zengve
hisz ám a tavaszban:
meghozza
március,
napos idő el jő,
ha böjti szél szárnyán
elmegy a sok felhő.
/ Weinrauch Katalin /
Március -Böjtmás hava- tavaszelő
Március - Böjtmás hava - tavaszelő
Márciust a magyar népi kalendárium böjtmás havának nevezi, az elnevezés a húsvét előtti nagyböjt második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik. Tavaszelő, kikelet hava.
A meteorológusok tavaszelőként tartják számon. Rovásírásos emlékeinkben mint kikelet hava szerepel, a régi magyar katolikus naptár böjtmás havaként említi. A régi rómaiaknál az év első hónapja volt; márciust a hadba vonulás időszakának is tartották, így lett a harcias természetű Mars isten a hónap névadója.
Március régi magyar neve böjtmás hava: a húsvét előtti nagyböjt legnagyobb része legtöbbször erre a hónapra esik. A nagyböjti időszak megtartása a VII. századtól vált szokássá, II. Orbán pápa rendelkezése folytán. Gyakran márciusra húzódik a vízkeresztkor kezdődő és húshagyó keddig tartó farsang farka, a legnagyobb karneválok, farsangi mulatságok időszaka. A húshagyó keddet követő nap, hamvazószerda, a nagyböjt kezdete - minthogy húsvét mozgó ünnep - egyes években március 10-ére is eshet.
Húsvét legkorábban március 22- ére eshet, így ha nem is túl gyakran, de március Jézus feltámadásának, a legnagyobb egyházi ünnepek egyikének hónapja is. Mint ismeretes, a húsvéttal együtt mozognak az ahhoz kötődő ünnepek is - így a nagyhete t megkezdő virágvasárnap a barkaszenteléssel.
A március tizenkettedikére eső Gergely-nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban. A jeles naphoz kötődő népszokás a Gergely-járás: az iskoláskorú gyermekek országosan ismert, színjátékszerű játéka. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt: a diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket. E napon vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek. Gergely napjához termés- és időjárásjóslás is kapcsolódott: ,,ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz."
Az egymást követő Sándor, József és Benedek-napokhoz kapcsolódó megfigyelés szerint: ,,Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget!" A három jeles nap közül szokásokban talán leggazdagabb 19-e, a gyermek Jézus gondviselőjének, Józsefnek ünnepe. E napon érkeznek a fecskék. ,,Fecskét látok, szeplőt hányok!" Március 21-én a bencés rendet alapító Szent Benedeket ünnepeljük.
A csillagászati tavasz 21-én kezdődik, amikor a nappalok hosszúsága éppen beéri az éjszakákét, a néphagyomány mégis 24-ére, ,,harmatszedés napjára" teszi az igazi tavasz kezdetét. E napon bizonyos tájegységeken kovászba keverték a hajnali harmatot.
Március huszonötödike, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja; Jézus Krisztus fogantatásának ünnepnapjaként tartja számon a katolikus egyház. December 25-éig, Jézus születésnapjáig éppen kilenc hónap telik el gyümölcsoltótól. A naphoz kötődő népszokás a búzaszentelés, a fák oltására, szemzésére.
Ha nap süt a rétre
a rét közepére
gyerünk, gyerekek, csapatostól.
Hozzuk ki a labdát,
rakjunk güzü-csapdát,
csattogjon a csillagos ostor.
(Weöres Sándor: Ha nap süt a rétre, részlet)
Március a tavaszvárás, a jó idő beköszöntének hónapja. Nem véletlen a hónap régi magyar elnevezése, kikelet hava. Végre megérkezik a földművesek által is olyannyira várt tavasz, elkezdődhetnek a kinti munkák: a férfiak szántanak-vetnek, az asszonyok hagymát, borsót, répát, zöldséget, palántának való magokat veteményezhetnek végre. A méhészek kiviszik a méheket, a gazdák kiterelik az állatokat, elkezdődnek a tavaszi nagytakarítások és a szövések-fonások. Vége a télnek: emberek és állatok kimozdulhatnak a szabadba. Kikelet...
A tavaszelő még változékony időjárásához számos népi megfigyelés kapcsolódik:
,,március, ha nedves, gazdának nem kedvez"; ,,valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben"; ,,ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves"; ,,fú és havaz, úgy lesz tavasz"; ,,tavaszbúza ravasz búza"; ,,ha január meleg volt, március hideg"; ,,száraz március szép májust jövendöl"; ,,ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolban rekednek"; ,,ha dörög Benedek, akkor negyven napi szárazságra számíthatsz"; ,,amilyen időjárás van március 9. körül, olyan marad egész hónapban"; ,,éjnapegyenkori szélvészek termékeny esztendőre mutatnak"; ,,ha a harangok messze hallatszanak, nagy eső következik"; A tizedikére eső Ildikó napja még hosszú hideggel fenyeget: ,,ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy".
Wass Albert : Március
Március
Ma
jött az első
vad tavaszi szél
szőkén lobogva és bomlott-merészen,
pirosan, mint egy korai virág.
Összezörögtek a fekete fák:
megannyi sok titok tudója,
rejtelmesen és titkolódzva súgtak...
Egy rügy kidugta kíváncsi fejét,
rózsaszínné mosolyodott egy felhő,
valahol egy cinke
hangolni kezdett egy új zenét:
,,Tavasz! Tavasz! Tavasz!"
Este volt, és olyan volt az erdő,
mint egy iskolából szabadult kamasz.
Ma jött az első vad tavaszi szél
szőkén lobogva, és bomlott-merészen.
Szebb lett a vén föld? Nem tudom. Hiszen
én csak a te két szemedet néztem
/ Wass Albert /
Birtalan Ferenc:Március jön
Március jön
megint
tavasz jön
megint tavasz
ibolyaszép
kankalingyönyörű
visszapörögnek az évtizedek
és kisfiú vagyok
újra kamasz
szerelmes a simogató márciustól
hiába tudom
semmi sem igaz
kigombolt ingembe bújó szél se
és mégis
megbolondulok érte
a rigóénekért
gerleszóért
a mandulafa
rózsaszín-fehér díszben
olyan egyszerű tiszta
szinte azt hiszem van isten
bár kókler módon csinálja
minden tavasz ugyanaz
semmi dráma
nézed ahogy jön
lányhaja leng
elfelejtesz káromkodni
mert mégis csak
ő a drága
/ Birtalan Ferenc /
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)