Hónapokról versek

Tóth Árpád : Augusztusi ég alatt

Augusztusi ég alatt

Emlékszel még az augusztusi égbolt

Tüzeire? - a cirpelő mezőn

Álltunk s szemednek mélyén elvesszőn

Csillant egy csillag-testvér fény... be szép volt.

S úgy tetszett, hogy hozzánk hajol a félhold,

- Szelíd, ezüst kar - s átölelni jön,

Emelni lágyan, véle lengni fönn,

Hol égi súlyt az éther könnyedén hord...

S a sóhajunk, a fájó, földi sóhaj

Szívünkből úgy szállt, mint finom homok

Szitál alá a tűnő ballonokról,

S ajkad lezártam egy oly hosszú csókkal,

Hogy addig mennybe értünk s angyalok

Kacagtak ránk az égi balkonokról...

/ Tóth Árpád /

Horvát Piroska : Fülledt július

Fülledt július

Szikkadt hajnalon már aszal a csend,

a langymelegben kábán ballagok,

lábamon saru – ez most itt a trend,

forró aszfaltba süppedek mélyen…

…fonnyadt arcomon ül még az álom,

egy verejtékgyöngy – mi lesz majd délben,

lenge ruhámon egy pille piheg,

lomha egy hajnal – horkol a falu…

tetteknek vágya bennem sem zizeg…

ébrenlétemre álomkór tunyul,

…még kívül vagyok – magamon kívül,

monoton reggel – lélek is kukul,

szénaillatú, tikkasztó közöny…

…ágy szélén ülnék még pizsamában,

ehelyett most teendőim nyögöm,

teszetosza perc unottan slattyog,

mint egy csiga az akácerdőben…

forog a kerék – gépezet kattog,

eljön az est, a várva várt álom,

a ventilátor eljárja táncát,

csillan egy fény a reményszilánkon.

/ Horvát Piroska /

Szuhanics Albert : Július

Július

Ím a nyárnak közepén

az erdőt járom én.

Tölgyeseknek rejtekén,

mennyi vadregény...

Ha tisztás kerül utamba,

pázsitján lépkedek.

Míg mókus szalad fenn a fán,

én utána kémkedek.

Július a hév hava,

a Nap reánk lehel.

Sugara úgy simogat,

súgja, élni kell!

Áldott fénye éltető,

most oly nagy ereje...

Érzed, hogy nő a fényerő,

ha fordulsz Nap fele?

A nyárfák ezüst csillogása,

futó szellő ujjain,

Víz fodrán a fény játéka,

mint finom hangszer húrjain.

Ez júliusnak ajándéka,

örvendj, élvezd, ne habozz!

Felszárítja bús könnyeid,

elűzi a bánatod...

Szárcsa bukik, pillangó száll,

míg árad szét a fény.

A kedvesem már vár énreám,

és elindul énfelém.

Átölelem a derekát,

forró, feszes és üde,

Úgy hevít, mint nyár derekán,

az áldott napsugár tüze.

Ó bújj hozzám, ott látod távol,

a messzi láthatár...

A nap tüzében szinte lángol

a felhők uszálya már.

Tarka mezők zöldje ragyog,

sok-sok virág illatoz,

Mintha örök nyár várna ránk,

lágy szellő ezt súgja most.

Élvezzed hát a júliust,

a nyárnak közepét.

A fénynek tarka színeit,

a napsugár kezét!

Ím a nyárnak derekán,

átölellek én.

Érzed, milyen július?

mint a legszebb költemény.

/ Szuhanics Albert /

Babits Mihály : Július

Július

Mint az ölyv két bús madárra

vigyázatlan gyenge párra

úgy jött ránk e szerelem

mint a zápor a határra

mint a nyári zivatar

oly borusan és hamar.

Most a felhők alatt állunk

csillagokra nem találunk:

minden csillag elaludt.

Vigyázz! most az éjben járunk:

sillanó síkos az út —

ki tudhatja, hova jut?

Láttam amint szeme retten —

ó a boldogság kegyetlen,

nem valami víg dolog —

láttam amint sír ijedten

s mint veszélytől aki bus

finom feje rám borul.

Hallottam hogy hangja csuklott

láttam lelkében a poklot:

szeme fényes ablakán

félős lelke majd kiugrott

óriási ablakán,

amint fölvetette rám!

/ Babits Mihály /

Júliusi jeles napok

Július 2. Sarlós Boldogasszony napja

A római katolikus egyház az áldott állapotban lévő Máriáról,

és az Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg.

Boldogasszony a várandós édesanyák, a szegények, a betegek oltalmazója.

A magyar néphagyomány az aratás kezdőnapjaként tartotta számon.

Július 20. - Illés napja

Munkatilalom napja, a villámcsapástól való félelem miatt.

Megfigyelések igazolják, e nap táján gyakoriak a viharok.

Július 22. Mária Magdolna napja

Mária Magdolna ünnepének tartják, aki megtért a bűnös életből

az evangéliumi történet szerint.

Mária Magdolna hosszú hajával Krisztus lábát törölgette,

így a néphagyományban szokás volt a kislányok hajából keveset levágni,

hogy még hosszabbra nőjön.

Az időjárásjósló hiedelem szerint, esőt hozó nap,

mert Mária Magdolna siratja bűneit.

Július 25. - Jakab napja

Utasemberek, búcsújárók, hajósok védőszentje.

A néphagyomány szerint Jakab napra le kell aratni a zabot,

mert ami kinn marad elvész.

Az időjárásjósló hiedelem szerint a Jakab napi időjárásból

a télre lehet következtetni. Ha sok a felleg sok hó lesz a télen.

Július 26. - Anna napja

Szent Anna Szűz Mária anyja.

Hozzá fohászkodtak gyermekáldásért az asszonyok.

A Kedd asszonyaként is emlegetett, mert a keddi napot neki szentelik.

A szabók, bányászok védőszentjükként tisztelték.

Ha Anna napon jó idő van, megkezdték az annabab szedését, a kender nyűvését.

Osvát Erzsébet : Bőkezű Július

Július,

a vendégváró.
Mindig szíves
vendéglátó.
Sétálni hív,
menj vele!
Tárva-nyitva
erdeje.
Szomjad, éhed
oltja málna,
szedhetsz bőven,
nem sajnálja.
Hűsölhetsz
a fák alatt.
Finom gomba
száz akad.
Zenében sem lesz
hiány:
fejed felett
rigó fütyöl,
trillázik
a csalogány.

/ Osvát Erzsébet /