Augusztus
Isten hozott Augusztus, a nyár koronázatlan királya!
Mennyből a földre költöztetett évszak, Édes Kánaánja.
A legszebb, a legdúsabb, leggazdagabb Élet, amikor a Lét, igazán tudatára ébred. Isten hozott Gyönyörű, Csodálatos hónap! Amikor a nyári rét, a napmelegtől szinte már megolvad. Átkarolja csendesen a hold a kék folyókat,
s' a szikrázó Balaton is fáradtan, ám rendületlen ringatja, a kék-fehér hajókat.
Köszöntünk most gyümölcsontó, bearató világ, amikor másodszorra is kinyílik minden nyári virág.
Hálát adunk, úgy csodálunk, énekelünk, táncot járunk,
egy pillanatra még megállunk, mint kisdedre, úgy vigyázunk.
Látjuk, ahogy napról - napra,
mint az idő, úgy elszaladsz.
Sokan kérjük, úgy reméljük, hogy Csodákat hozol nekünk, s' még sokáig velünk maradsz!
/ Frenyó Krisztina /
Tóth Árpád : Augusztusi ég alatt
Augusztusi ég alatt
Emlékszel
még az augusztusi égbolt
Tüzeire? - a cirpelő mezőn
Álltunk s szemednek mélyén elvesszőn
Csillant egy csillag-testvér fény... be szép volt.
S úgy tetszett, hogy hozzánk hajol a félhold,
- Szelíd, ezüst kar - s átölelni jön,
Emelni lágyan, véle lengni fönn,
Hol égi súlyt az éther könnyedén hord...
S a sóhajunk, a fájó, földi sóhaj
Szívünkből úgy szállt, mint finom homok
Szitál alá a tűnő ballonokról,
S ajkad lezártam egy oly hosszú csókkal,
Hogy addig mennybe értünk s angyalok
Kacagtak ránk az égi balkonokról...
/ Tóth Árpád /
Horvát Piroska : Fülledt július
Fülledt július
Szikkadt
hajnalon már aszal a csend,
a langymelegben kábán ballagok,
lábamon saru – ez most itt a trend,
forró
aszfaltba süppedek mélyen…
…fonnyadt arcomon ül még az álom,
egy verejtékgyöngy – mi lesz majd délben,
lenge
ruhámon egy pille piheg,
lomha egy hajnal – horkol a falu…
tetteknek vágya bennem sem zizeg…
ébrenlétemre
álomkór tunyul,
…még kívül vagyok – magamon kívül,
monoton reggel – lélek is kukul,
szénaillatú, tikkasztó közöny…
…ágy szélén ülnék még pizsamában,
ehelyett most teendőim nyögöm,
teszetosza
perc unottan slattyog,
mint egy csiga az akácerdőben…
forog a kerék – gépezet kattog,
eljön
az est, a várva várt álom,
a ventilátor eljárja táncát,
csillan egy fény a reményszilánkon.
/ Horvát Piroska /
Szuhanics Albert : Július
Július
Ím
a nyárnak közepén
az erdőt járom én.
Tölgyeseknek rejtekén,
mennyi vadregény...
Ha tisztás kerül utamba,
pázsitján lépkedek.
Míg mókus szalad fenn a fán,
én utána kémkedek.
Július a hév hava,
a Nap reánk lehel.
Sugara úgy simogat,
súgja, élni kell!
Áldott fénye éltető,
most oly nagy ereje...
Érzed, hogy nő a fényerő,
ha fordulsz Nap fele?
A nyárfák ezüst csillogása,
futó szellő ujjain,
Víz fodrán a fény játéka,
mint finom hangszer húrjain.
Ez júliusnak ajándéka,
örvendj, élvezd, ne habozz!
Felszárítja bús könnyeid,
elűzi a bánatod...
Szárcsa bukik, pillangó száll,
míg árad szét a fény.
A kedvesem már vár énreám,
és elindul énfelém.
Átölelem a derekát,
forró, feszes és üde,
Úgy hevít, mint nyár derekán,
az áldott napsugár tüze.
Ó bújj hozzám, ott látod távol,
a messzi láthatár...
A nap tüzében szinte lángol
a felhők uszálya már.
Tarka mezők zöldje ragyog,
sok-sok virág illatoz,
Mintha örök nyár várna ránk,
lágy szellő ezt súgja most.
Élvezzed hát a júliust,
a nyárnak közepét.
A fénynek tarka színeit,
a napsugár kezét!
Ím a nyárnak derekán,
átölellek én.
Érzed, milyen július?
mint a legszebb költemény.
/ Szuhanics Albert /
Babits Mihály : Július
Július
Mint
az ölyv két bús madárra
vigyázatlan gyenge párra
úgy jött ránk e szerelem
mint a zápor a határra
mint a nyári zivatar
oly borusan és hamar.
Most
a felhők
alatt állunk
csillagokra nem találunk:
minden csillag elaludt.
Vigyázz! most az éjben járunk:
sillanó síkos az út —
ki tudhatja, hova jut?
Láttam
amint szeme retten —
ó a boldogság kegyetlen,
nem valami víg dolog —
láttam amint sír ijedten
s mint veszélytől aki bus
finom feje rám borul.
Hallottam
hogy hangja csuklott
láttam lelkében a poklot:
szeme fényes ablakán
félős lelke majd kiugrott
óriási ablakán,
amint fölvetette rám!
/ Babits Mihály /
Júliusi jeles napok
Júliusi jeles napok
Július
2. Sarlós Boldogasszony napja
A római katolikus egyház az áldott állapotban lévő Máriáról,
és az Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg.
Boldogasszony a várandós édesanyák, a szegények, a betegek oltalmazója.
A magyar néphagyomány az aratás kezdőnapjaként tartotta számon.
Július
20. - Illés napja
Munkatilalom napja, a villámcsapástól való félelem miatt.
Megfigyelések igazolják, e nap táján gyakoriak a viharok.
Július 22. Mária Magdolna napja
Mária Magdolna ünnepének tartják, aki megtért a bűnös életből
az
evangéliumi
történet szerint.
Mária
Magdolna hosszú hajával Krisztus lábát törölgette,
így
a néphagyományban szokás volt a kislányok hajából keveset
levágni,
hogy
még hosszabbra nőjön.
Az
időjárásjósló
hiedelem szerint, esőt
hozó
nap,
mert
Mária Magdolna siratja bűneit.
Július 25. - Jakab napja
Utasemberek, búcsújárók, hajósok védőszentje.
A néphagyomány szerint Jakab napra le kell aratni a zabot,
mert ami kinn marad elvész.
Az időjárásjósló hiedelem szerint a Jakab napi időjárásból
a télre lehet következtetni. Ha sok a felleg sok hó lesz a télen.
Július 26. - Anna napja
Szent Anna Szűz Mária anyja.
Hozzá fohászkodtak gyermekáldásért az asszonyok.
A Kedd asszonyaként is emlegetett, mert a keddi napot neki szentelik.
A szabók, bányászok védőszentjükként tisztelték.
Ha Anna napon jó idő van, megkezdték az annabab szedését, a kender nyűvését.

























