Todorovits Rea
Sokszor azt érezzük, szűk már a világ, amiben élünk. Hogy szorít a kabát, kicsi a cipő, fáj a lét és bilincsnek érezzük azt, ahogyan élünk. Mert úgy hisszük, jönnie kell valaminek, valami baromi nagynak, valami eget rengetően szépnek, a jónak, amikor végre elmondhatjuk, ezért megérte. Amikor a szürke is gyönyörű és képes vagy megélni az őrült eszeveszett boldogságot. Amikor érzed, helyén a világ, a Tiéd és Te ott a közepén megérted, ezekért a pillanatokért érdemes élni.
De tudod és biztosan tudod, anélkül, hogy elindulnál nem fog menni. Anélkül, hogy a lehajtott fejed az égre emelnéd, nem fog menni. Anélkül, hogy elszakítanád a láncaid, nem fog menni.
Bátorság, amikor veszel egy nagy levegőt és megteszed az első lépést. Bátorság, amikor elbuksz és ismét megpróbálod. Bátorság, amikor akkor is elindulsz, amikor látszólag senki nincs veled.
Mert hinned kell abban, hogy az Élet csak jót akar. Hinned abban, hogy hozzon bármit a holnap, terel és nem engedi el a kezed. Hogy képes vagy megteremteni az állandóságot, amiben végre otthonra találsz.
/ Todorovits Rea /
Osho
"Hadd mondjam ki: az emberek akkor érzik jól magukat, amikor szerencsétlenek; és nagyon-nagyon kényelmetlenül feszengenek, ha boldogok. Ezt figyeltem meg emberek ezrein: a nyomorúság közepén találják úgy, hogy minden éppen olyan, amilyennek lennie kell. Elfogadják - ez felel meg a neveltetésüknek, az elméjüknek. Tudják, hogy milyen rettenetesek, tudják, hogy bűnösek. Azt tanítják, hogy bűnösnek születtél. Micsoda ostobaság! Milyen képtelenség! Az ember nem bűnösnek született, az ember ártatlannak született."
/ Osho /
Ismeretlen
Amikor valami hiányzik, akkor tenned kell valamit - ez egy hívás a magasabb és magasabb csúcsok felől. Nem mintha teljességet éreznél, amikor eléred őket; a szerelem sosem lehet teljes, de ez benne a csodálatos, ezáltal marad élő örökké. És mindig azt fogod érezni, hogy az összhang nem tökéletes. Ez is természetes, mert amikor két ember találkozik, két különböző világ találkozik. Ha azt várod, hogy tökéletesen összeilljenek, akkor a lehetetlent várod, és az csalódást fog okozni. Legjobb esetben akad néhány pillanat - néhány ritka pillanat -, amikor minden összhangban van. Így kell lennie. Minden erőddel dolgozz azon, hogy létrejöjjön ez az összhang, de mindig állj készen, ha nem sikerül tökéletesen.
.jpg)
Gárdonyi Géza
“Nézd meg magadat. Honnan vagy? Nem csoda az, hogy vagy? Honnan vagy?
És honnan van minden, amit nem emberkéz alkotott? A porszem? a felhő? a csillag? az árnyék,
a víz s minden-minden! De legkivált te magad honnan vagy? Neked ez nem csoda…?”
/ Gárdonyi Géza /
Czernay Hajnal
"Eljön majd az idő, amikor örülsz a reggeleknek, a madarak dalának,
A fák ágai közt megcsillanó napsugárnak.
Eljön majd az idő, amikor áldod a múltad, mindazt amiben részed volt...
S tárt karokkal fogadod amit a jövő, lábaid elé hoz."
/ Czernay Hajna /
Ludányi Bettina
Egy nap rájössz, hogy a boldogságot sosem találod meg a külsőségekben; a munkában, a pénzben, a nagy házban, a drága autódban, az új ruhádban. A boldogság nem materiális dolgokból fakad, hanem a szíved legmélyéről.
A modern társadalom elvitte az embereket a külsőségek felé. Azt hisszük, hogy egy újabb drága holmival boldoggá tehetjük magunkat. Hogy pénzzel eltörölhetjük a fájdalmat, a gondokat és a kényelmetlenségeket.
Vigaszt keresünk a kedvenc piros magassarkúnkban és az újonnan vásárolt autónkban. Annyira, de annyira akarjuk, hogy valami kitöltse a lelkünk mélyén tátongó űrt.
Közben elfeledkezünk arról, hogy milyen értékes az élet.
A nagy pénzköltés közepette nem látjuk meg, hogy minden új dolog csupán rövid ideig csal mosolyt az arcunkra. Ám nem tesz igazán boldoggá. Hiszen a valódi béke és öröm belülről fakad. Olyan pillanatokból, amelyeknek örül a lélek.
Az igazi boldogság könnyű és felszabadító.
És nem lelhetünk rá a materiális világban.
Úgy gondolom, mindannyiónkat emlékeztetni kell rá, milyen szép az élet. Egy csodálatos lehetőséget kaptunk azzal, hogy megszülettünk. Valójában megannyi kincs vesz körül, amiket már észre sem veszünk.
Küzdünk, hogy meglássuk őket.
De sajnos máshol keressük, mint ahol vannak.
/ Ludányi Bettina /
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)