Július
Egy új hónap , egy új kezdet...mindenkinek csodálatos Júliusi hónapot......
Kívánom neked, hogy a tegnap helyet adjon a mának,
és a jövő időben megmutassa magát.
Otthonod legyen a béke szigete, s ragyogása jusson el messzire.
Bővelkedj anyagi, lelki, szellemi javakban, és legyenek körülötted,
akikkel mindezt megoszthatod.
Találj örömöt minden napban, és találjon rád minden nap az Öröm.
Kívánom, hogy a hónap végén tudj annyi mindenért hálát adni.
.jpg)
Áprily Lajos : Júniusi éjszakák
Júniusi éjszakák
Az égalj mindenütt viharsarok,
magas pusztákra fellegcsorda vágtat,
szívrezzentő, komor zivatarok
villámmal cifrázzák az éjszakákat.
Hallgatom a hatalmas égi szót :
most ott dördül Visegrád orma táján.
Ilyen kirobbanó fortissimót
a nagy Süket sem vert ki zongoráján.
Ó, lesznek még vihartermő nyarak,
fölöttem villámok vágnak keresztül,
zengő mennydörgések szólítanak,
s elcsöndesült szívem egyet se rezdül.
/ Áprily Lajos /
.jpg)
Tóth Árpád : Június 21
JÚNIUS 21
Csengő-bongó versikével
Hát köszöntsük a nyarat,
Amely eljött, amely itt van,
Utcáinkban, házainkban,
S most már végre itt marad.
Nem a március van mostan,
Nem van most az április,
Amit hőben most mi élünk,
Megirigyelheti tőlünk
Szicilia, Kápri is.
Mostan érik a cseresznye,
Mostan érik meg a meggy,
Most szakítunk klubbal, körrel,
És az ember most gyönyörrel
Főszezonra Tönkre megy.
Demokratán izzaszt a nap,
Úrt, nemest és nem nemest,
És szerelmi lázba kapva
Szüli nékünk napról-napra
A fagylaltost és jegest.
Mire majd a szüret eljön,
Mit várunk nem kevesen,
Vaskarika lesz a fából,
Kenyér addig a buzából,
És belőlünk szerecsen.
Hájas-súlyos mozdulattal
A nagyerdőn steppelünk
S mert játék kell az embernek,
Híjával a lóversenynek,
Gutaütést tippelünk.
Már a híres jobb jövőben,
Minden hitünk odalett,
Csak csodálkozunk veszettül,
Hogy befagy a nagy melegtül
Mindennemű kabarett.
A meleg az egész várost
Múmiává érlelte,
Ebben a nagy hő-hű-hóban
Nem menekülünk olcsóbban,
Mint bifsztekké spékelve.
S akinek a jókedvéből
Még maradt egy cseppecske,
Azt e pompás humor-versem
- Kimondani van ám merszem -
Bizonyosan elvette.
/ Tóth Árpád /
Balogh József : Most Június van
Most június van
Június lett és tanév vége,
Szabadság, barátom, itt a nyár,
a gondokkal, leckékkel félre,
örömünk kapuja tárva már.
Nem kell felelni, izgalom sincs,
és mindennap tovább alhatok,
enyém a tópart, s mekkora kincs,
hogy ismét, megint szabad vagyok!
A bizonyítvány? jó...tűrhető,
majd jövőre...mindent megteszek,
mert a fejem lágya ha benő
- az apuék szerint - bölcs leszek.
Te ébresztőóra, légy nyugodt,
tankönyvek, ti is pihenjetek,
iskolafolyosók szótlanok,
holnaptól várnak vizek, hegyek.
Fürdök majd, fára is mászhatok,
sátorban álmodni jó kaland,
s barátaimmal barangolok,
vagy pecázok, aztán hív a strand.
Most közel három hónapon át
legyen jó idő, ezt akarom,
és úgy kerülöm az iskolát,
hogy majd egy KICSIT várjam NAGYON.
Június van és tanév vége,
s olyan szépek az álmaim,
a táskával, füzettel félre,
ugye, most így van jól, társaim?
/ Balogh József /
Tóth Árpád : Június
JÚNIUS
Megdördül az ég is júniusban,
Eljön az ........... júniusi felleg.
Ebben a hónap ......... a felleg,
Szövi koszorúját az örök Természet,
Tegnap csupa virág, ma kalász, ha nézed,
Gondja van nem csak a vadgalambbúgásra,
Hanem kalászdöntő víg kaszafenésre,
Alig röppenik fel fűből a pacsirta,
Kasza peng utána,
1928 / Tóth Árpád /
Jorge Luis Borges : 1968 Június
Jorge Luis Borges:
1968. JÚNIUS
Az
arany alkonyatban,
vagy ebben a nyugalomban, aminek
jelképe tán az arany alkonyat,
az ember könyveket rakosgat
az üresen várakozó polcokra,
érzi a pergamen, bőr és vászon szagát,
és azt a jóérzést, amit
már előre is nyújt a megszokás
s a rend ahogy kialakul.
Stevenson meg a másik skót, Andrew Lang
itt folytatja majd varázslatosan
a lassú vitát, amit félbeszakított
a tenger és a halál,
és Reyes is aligha tiltakozik
Vergilius szomszédsága ellen.
(A könyvtárrendezés
a kritika egyfajta csendes
és szerény művészete.)
Az ember, aki nem lát,
tudja, hogy sosem olvashatja többé
a kezébe került gyönyörű köteteket,
s nem segíthetnek neki már megírni
a könyvet, mely igazolása lenne,
de ezen a - talán - arany alkonyon
rámosolyog rendhagyó végzetére,
s azt a különös boldogságot érzi,
ami a szeretett régi dolgokból árad.
(Fordította:
Somlyó György)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)