.jpg)
Szeptember
SZEPTEMBER - SZENT MIHÁLY - ŐSZELŐ - FÖLDANYA HAVA
Szeptember
az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban,
és 30 napos. E hónap neve a latin septem szóból ered,
melynek jelentése hét, mivel szeptember eredetileg az év
hetedik hónapja volt a római naptárban.
Ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő.
Szeptember mind a földműves lét, mind a csillagászat
és a naptár szempontjából jeles hónap.
A hónap régi magyar nevei: Mérleg hava, Szent Mihály hava.
Az előbbi a Mérleg jegy szeptember utolsó dekádjában kezdődő
uralmára utal (időszámításunk kezdetéig az őszpont a Mérleg
csillagképbe esett), Szent Mihály arkangyal viszont a szeptember
utolsó, és a Mérleg első dekádjának legrangosabb szentje.
(forrás: Jankovics Marcell - Jelkép-kalendárium; wikipedia.org)
Zyefy Zsanett : Szerelmem, nyár....
Szerelmem, Nyár...
Csak a nyár tudja őrizni a titkot:
a moccanatlan fákon ülő dalt,
ha susogja vagy intim pillanatban
rád érinti, már az felkavar.
Mert a nyár idézi a Szerelem ízét,
vezet kapcson bíbelő` kezet,
hamis mosollyal vetkezi le ingét,
hogy észrevétlen mezítlen legyen.
A nyár tudja csak megmutatni arcod,
szemedben a földi színvarázst,
a Mindenséget, mit hordozol s míg alszom
elhiszem, hogy lesz még pirkadás.
Csak a nyár tudja őrizni a titkot:
az esték hűsét takargató fény
míg átölel a színek között itt-ott
lassan fáradt kékkel földet ér az ég.
/ Zsefy Zsanett /
Nyári örömök
Nyári örömök
Nézd csak meg jól, mi minden van körülöttünk. A víz háborog, a föld rá sem
hederít. Látod a magasba nyúló hegyeket?! A fákat, a fényt, amely a nap minden
percében változtatja erejét és színét. A halakat, amelyek más halakat kergetnek,
miközben azon vannak, hogy elkerüljék a sirályok csőrét. Hallod a zajokat, a
hullámok moraját, a szél susogását, a homok neszezését, a sokféle zajt, amely
harmóniává olvad? És az élet meg az anyagok e valószerűtlen hangversenyének
kellős közepén itt vagyunk mi, te meg én és a körülöttünk lévő sok-sok ember.
Vajon hányan látják meg közülünk azt, amit most leírtam? Hányan értik meg
reggelenként, micsoda kiváltság, hogy fölébrednek, hogy láthatnak, szagolhatnak,
tapinthatnak, hallhatnak, érezhetnek? Közülünk hányan képesek egy pillanatra
megfeledkezni a nyűglődéseikről, hogy elámuljanak ezen a csodás látványon?
Úgy tetszik: az ember éppen annak van a legkevésbé tudatában, hogy él.
/ Marc Lévy: Mint a mennyben /
.jpg)
Cher Louis : Nyár
Nyár
Pipacsok színe bólint,
a rét piros sebét
zölden kötözi be a táj.
A legelésző bárányok
zarándok bogáncsot cserélnek,
s az izzadt meleg
forró bilincsbe fogja
a bágyadt délidőt.
Zörög a patak,
és inni térdel hozzá
a szédelgő délibáb.
Eltagadott árnyékok
sovány testtel
várakoznak a fák alatt.
Majd előlépnek,
ha súlyát vesztve
trónjáról legurul a Nap.
Száraz rögökre áll,
s onnan strázsál
a sokáig virrasztó fény.
Meggyúlik körötte
a reszkető messzeség,
a vetés közt tűzként lobog,
s tikkadt szántók közepén,
barázdák közé heveredik
izzó szívvel a nyár.
/ Cher Louis /
Kőmüves Klára : Nyár
Nyár
Ameddig elláthat a szem a kéklő ég alatt
csodálja mindenem a szőke kazlakat. S
habár a rendszerét nem értve kémlelem,
festménnyé pingálja bennem képzetem.
Alant keret – a föld. Fentről leánykás felhő
nyelvet ölt. Balról képbe lógó pimasz faág,
jobbjáról a döntés végtelen nehéz, talány…
vagy éppen ő a Végtelen, ki még tengernyi
kazlat ringat, mint hullám is habot, amit
egyetlen sirály sem láthatott, mert partot
el nem érve nyelte el a víz… Pillanat!
Már látom is; kép jobbja tarka ló,
ropogtató fogak… friss széna íz.
/ Kőmüves Klára /
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)