Télapó
Nagy hó alatt roskadoznak
az erdei fenyőfák,
s azt susogják, hogy valaki
erre repül – úgy hallják.
Minden
évben decemberben
erre siklik egy nagy szán.
Rajta ül egy öreg bácsi,
dér van hosszú szakállán.
Szánon
siklik, repül tova
ez az öreg bácsika.
Ki ébren van éjszakánként
talán meg is láthatja.
Télapónak
szólítják Őt,
s hófehér a szakálla…
Decemberben a Világot
szánkójával bejárja.
Ruhája
sem hétköznapi:
piros, fehér szőrmével.
Kezében egy szép nagy album:
tele sok kis fényképpel.
Minden
képen egy kisgyermek,
túloldalán sok szöveg…
oda írták a gyerekek,
mit hozzon a jó öreg.
Repítik
a rénszarvasok
telepakolt szánkóját,
miközben ő jegyzeteli
kinek mit vitt, és hol járt?
Fényes
szánján ezer játék:
babák, könyvek, sok labda…
késő éjjel a bakancsba,
s csizmák mellé berakja.
/ Mentovics Éva /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése