Júliusi ballada
Váradi hársak. Platán árnya-lombja
Nyurga fügefa az udvarban: látlak, látlak!
Rózsák. Kapuk vascsipkéje.
Kapualjak pince-hűvössége.
A
híd korlátjai leváltak!
A lépcső leomlott, a sodrás idegen lett!
De fürkészhetlek bár,
a felidézés is erőtlen,
nem zuhantam, nem tündököltem.
(Elpusztul
- szólnál - ha kimondod!,
megszüntetheted, ha leírod,
hogy ez van, ez volt.)
Ez volt, vagy inkább úgy képzeljük;
szebb ábrándjaink énekbe szerezzük,
jelképes történetbe, versbe.
Egy
gerle, nyaka kitekerve.
Macskakölyök várja halálát,
Körös habjától megváltását.
Ajánlás
Hársam
Váradon és akárhol,
szép tavaszom. Már nem hiányzol.
Sírás esztendei mögöttem.
Vetésem ringatom a csöndben.
/ Egyedi Emese /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése